Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
II. fejezet A tündérrózsák (Nymphaeaceae) tájékoztató átnézete, tekintettel az egyes fajok honosítási jelentőségére
30 A Cas talia-snb genus elősorolt hibridjeinek legnagyobb részét Latour Marliac Temple-sur-Lot-ban (Francziaország) 1879 és 1890 között mesterséges keresztezés útján hozta létre. h keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái b) ALNEM : Hydro callis Planck. 1852. A virág csészeleveleinek erei elmosódottak ; a bibe peremének nyúlványai elég hosszúak, hengeresek és bunkósan végződnek; a levelek széle ép, vagy csak gyengén és szabálytalanul ívelt. Éjjel nyílnak; virágaik fehérek, vagy vajszínűek. Az ide tartozó 10 faj hazája a tropikus Amerika. Kertészeti vagy honosítási czéha az egész csoport kevésbbé jelentős, mert a más alnembeliekhez képest kevésbbé, vagy éppen nem mutatósak, virágaik csak estétől reggelig vannak nyitva s e mellett a meleg iránti igényük is nagy. 1. Nymphaea rudgeana G. F. W. Meyer 1818 Levelei nagyok, egészen 40 cm. átmérőig, kerekdedek, szélük szabálytalanul ívelt és tompán fogas, a fogak különböző távolságban állanak egymástól s a fogazottság a levél hegye táján elmosódott. Virága közepes nagyságú (7—15 cm.), czitromillatú, zöldessárga színű. Ezen erőteljes növésű fajnak hazríja a tropikus Amerika, nevezetesen Jamaikától Rio Janeiro szélességéig. — Rajzai: Marth: Flora brasiliensis, 1878. vol. IV. pars 11. tab. 32, 34, 35, 38; erről Conard: Waterlilies, 1905 22. tab.; ugyanott 20. tab. (a virág és termés színes képe). 2. Nymphaea amasonum Mart. et Zucc. 1832. Levelei közepes nagyok, épszélűek ; a hátsó bemetszés szélei domború ívben görbülnek hátrafelé, a lebenyek egymásra feküsznek s hátsó sarkuk kiálló csúcsot képez. Illatos virágai egészen a viz színén ülnek, némileg nagyobbak, mint az előbbi fajnál (10—12 cm.), a csészelevelek s a nagyszámú zöldes-sárgás-fehér szirom oly elhelyezésű, hogy a virág nyolczágú csillagot alkot. Eléggé bőven nyílik s e csoportból úgyszólván csak ezt s az előbbi fajt tenyésztik. Hazája Amerika tropikus vidékein van, ugyancsak Jamaika szélességétől Rio Janeiro tájáig. — Képei: Botan. Magaz. 1854, 4823. tab. (színes); Flora brasil. 1878. IV. 11. 35. t.; Conard: Waterlilies 1905, 19. tab. (színes). Alfaja a Nymphaea amazonum goudetiana Casp. 1853, mely a törzsfajtól csak a csésze tövének s a levélnyélnek szőrözöttsége által tér el. Hazája Uj-Granada és Brazília Piauhy tartománya. 3. Nymphaea lasiophylla Mart. et Zucc. 1832. Kisebb termetű faj, kerek- ded, épszélű s alul vörhenyes színű, csupasz levelekkel; a lebenyek szélei csaknem egyenesek s rendszerint nem érik egymást. Fehér virágai apróbbak (9—12 cm.) s a csészelevelek külső lapja hosszában futó, sötét vonalkákkal tarkázott. Hazája Brazília Bahia tartománya. Honosításra s tenyésztésre nem ajánlható. — Rajza: Flora brasil. 1878. IV. II. t. 34.; erről Conard: Waterlilies, 1905, 22. tab. 4. Nymphaea blanda G. F. W. Meyer 1818. Kerekded levelei épszélűek, vagy legfölebb szabálytalanul hullámosán íveltek; lebenyei szétállók s hátul tompa csúcsot alkotnak ; a levél csupasz, csak a nyele és a virágkocsán szőrös ; a lemez alul vörhenyes. Virágai legfölebb 10 cm. átmérővel, sárgás-fehérek, a szirmok itt- ott apró, vörhenyes hosszvonalkákkal tarkázottak. Hazája Brit-Guyana, a Panama- földszoros, Guatemala, Jamaika. Tenyészete nem kívánatos. — Rajza: Flora brasil. 1878. IV. II. t. 36.; erről Conard: Waterlilies, 1905, 21. tab. Alfajául tekinthető a Nymphaea blanda fenzhana Casp. 1878, mivel itt a
