Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
II. fejezet A tündérrózsák (Nymphaeaceae) tájékoztató átnézete, tekintettel az egyes fajok honosítási jelentőségére
22 l keszthelyi Iléviz tropikus tűrniérrózsói. Victoria Lindl. 1838. = (Eu ry al e Poeppig 1832). A legnagyobb levelii vizi növény; úszó levelei felhajlott peremmel vannak ellátva s csak az alsó lapjuk és a nyelük tüskés, a felső' lap sima. A fajok száma három, hazájuk Dél-Amerika tropikus és szubtropikus mocsarai s más lassú vizei. Virágaik éjjel nyílnak.1 1. Victoria regi a Lindl. 1838. = Euryale amazonica Poeppig 1832. Dél-Amerikában az Amazon-folyam s mellékfolyóinak csendesebb folyású s 1—2 méternél nem mélyebb részeiben s mocsaraiban tenyészik és ott fejleszti a fenék iszapjában mintegy 60 cm. hosszú s 15 cm. vastag évelő' rhizomáját, amelyből 2—2'5 m. átmérőjű, kerek, vizen úszó levelek sarjadzanak. Ezek tőiül sötétzöldek, csaknem csupaszok, alul vörhenyes-violaszínűek s a szélük köröskörül jó tenyérnyi magasságú, függőleges peremmé van felhajolva. 26—40 cm. átmérőt elérő, sokszirmú, vanilia-illatú virágait egyesével fejleszti, amelyek mintegy tenyérnyire emelkednek a viz tükre fölé s két éjen át virulnak. Az első estén a virág tiszta fehér szirmokkal nyílik s másnap reggel becsukódik, a második estén sötétrózsaszinűen árnyalt szirmai újból kinyílnak s az éj elmúltával végleg a viz alá merülnek s ott fejnagyságú tok-terméssé fejlődnek. Úgy a virág szára, mint a levelek nyele s egész alsó lapja majd 2 cm. hosszúságú horgas tüskékkel van sűrűn megrakva. Földrajzi elterjedése csak Brazília és Bolivia északi vidékeire s Brit-Guyana egy részére terjed ki, ahol, — megfelelő területeken — kilométerekre ellepi a tó tükrét. E növényt Haenke német botanikus Bolíviában, a felső Amazon egyik mellékfolyója mocsaraiban 1801-ben fedezte föl; szélesebbkörű érdeklődést azonban csak 1838 után keltett, a mikor Lindley külön, rajzokkal díszített dolgozatban ismertette. Európába 1846-ban hozták először a magvait, de az üvegházi akváriumokban csak 1849 óta terjedt el és pedig a Kew-i botanikuskert révén, s most a Victoria-házakban évről- évre magról nevelik s mint egynyári növényt kezelik, mert borús teleinket a különben évelő növény nem éli át. A budapesti egyetemi növénykert Victoria-házában 1894 óta tenyésztik.2 A Hévizén történt tenyésztési kísérletéről alább lesz szó. 2. Victoria cruziana D’Orb. 1840. Kisebb termetű, ritkább faj, csak 1—2 m. átmérőjű levelekkel. Az egész növény, külsőre, a Victoria regiához sokban hasonlít Szubtropikus, tehát a hideg iránt kevésbbé érzékeny faj, amelylyel melegebb vizeinkben tenyésztési kísérletet tenni érdemes lesz. Hazája Argentina, ahol a Parana folyónál s mellékvizeinél él. 1820-ban fedezték föl. — A kertészetben a Victoria Triókén néven ismeretes növény e fajnak törpébb alakja. 3 Victoria amazonica Plancii. 1853. Kevéssé ismert, de egészben véve az előbbi két fajhoz hasonló termetű, sőt talán kétes faj, Brazília tropikus részéből, nevezetesen a Tapajos folyó torkolata tájáról. 1 L. bővebben: Caspary in Marth: Flora Brasiliensis vol. IV. pars II. p. 143 (1878). - Planchon: La Victoria regia; Flore des Serres VI. p. 193 (1851).- Wartha V.: A brazíliai tündérrózsáról; Természettud. Közlöny, 1894. 461. 1.
