Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

223 A fíalatonmellék növényzetének kapcsolata. tonmellék, mind a Fátra terjedelmét mint növényzeti övet, növénygeografiailag jobban ki kell terjesztenünk és megvilágosítanunk.

1 A Fátra-hegység növényzeti öve a Veterna-hola magasabb vidékén (Nyugati-Fátra)', a Fátra központi részén s a Keleti-Fátrán (Alacsony-Tátra) át (Ős-Fátra) egész Abaújvármegye nyugati részébe terjed, körülbelül addig, a hol a Hernád, Tarcza és Poprád völgyén túl, kelet felé egész más geológiai-szerkezetű hegység és egész más keleti flóra, általában a Keleti-Kárpátoknak határozott s az őskorban gyökeredző választéka kezdődik (nyugati és keleti flóra választéka). Csak a délnyugoti meg a délkeleti lealacsonyodásán eltérőbb, jobban dombvidéki a vegetatió. Ellenben a Bakony (déli lejtői, a Balaton melléke), a Vértes, a Pilis, a Nagyszál, a Cserhát, a Mátra, a Bükkhegység meg a Hegyalja megszakgatott hegysorozatát növényzetileg szintén egy lánczolattá kell összekapcsolni s Ósmátrának

2 nevezzük. Az Osmátra szóval geologiai megegyezést nem czélzok,

3 mint szigethegysorozat neve geografiailag is használható, e hegyeknek földrajzilag egy sorozattá való egyesítése didaktikailag se lehet káros; a növénygeografiának ellenben szüksége van rá, mert megegyező növényzeti övnek közös neve. Máskép az Osmátra helyett a hegysorozat külön neveit kell előszámítani. A Fátra lánczolatát havasijellemű növényzet füvesíti. Minthogy az Ősmátránál tetemesen magasabb, s a hegykopás meg a geologiai letarlódás rajta, valamint a Karszton nem volt olyan nagy, mint a Balatonnál, azért a vegetatiója többemeletű, minden tekintetben változatosabb és gazdagabb maradt, de a délnyugati meg a keleti szárnya meglehetősen kopott és lealacsonyodott. Ellenben az Osmátra, melynek a Balatonmellék délnyugoti vége, az őstenger szélén, a közönséges szemlélőnek úgy tetszik, hogy egymástól külön szigethegyekre szakgatódott, őskori lánczolatára ma nem igen gondolunk. Itt nagyfokú növénypusztulás és növényzeti változás ment végbe, míg a mai alföldies flórája megalakult. Míg a Tátra meg az Osfátra bérczeinek növényzete félig-meddig az Alpokéval, kivált pedig a Szudetákéval egyezőbb, de számos különössége és bennszülöttje is van; addig egyrészről az Osmátra növényzetében nyilatkozik hazánk flórájának legjellemzőbb sajátsága, s a geográfiái terjedés a 1 A Nagy-Fátra meg az «Alacsony-Tátra» földrajzilag szorosan összefüggő mészhegygerincz; választéka csak a Revuca völgye és pataka, meg a Sturec-hágó lenne. Figyelembe vehető természetszerű más el választója és különbsége nincs; szétválasztását és más névvel jelölését a nagyobbrészt mész flórája meg a fauna éppen nem kívánja, sőt a stureci nyereg útján való valóságos összefüggésen kívül, egyenesen az egységes kapcsolatról tanúskodik. A Nagy-Fátrától keletre, nyugatra és délre, a mészhegység növényzetének általános jelleme az egész hegylánczolaton, még a Kis-Fátrán, sőt még a Nagy-Tátra mészhavasain (bélai havas) is ugyanaz; jellemző és bennszülött növénye is közös. Ha a íelföld növényzetét természetes övek szerint ismertetjük, az Alacsony-Tátra teljesen elkerülhető és növénygeografiailag tarthatatlan. — A Fátrával szorosan összekapcsolt s töle semmi okból és alapon el nem választható Alacsony-Tátra nevét tehát, mint a magyaros szellemnek épen meg nem felelőt, teljesen mellőzzük, de Keleti-Fátra néven, Liptó- és Gömörmegyén át egész Abauj-Tornáig kiterjesztve, a Fátra lánczával egyesítjük. Ilyen módon a Fátrahegység terjedelme természetes alapon szélesebbedvén, egységesebb egészszé alkotjuk, földrajzilag tisztázottabb, könnyebben felfogható, jobban emlékezetben maradó, élesebben határolt és jobban kitüntetett lesz. Mint nagyobb egységgé való összefoglalás is természetszerűbb és a növénygeografiának sokkal megfelelőbb. 2 Az Osmátra nevet ismert három hegyünknek megfelelőt, választottam. 3 Ámbár INKEY BÉLA i. müvének 4. old. ezt mondja: «a magyar Középhegység vagyis a Balaton tavától északkelet felé vonuló hegylánczok sorozata: a Bakony, Vértes, a budai és pilisi hegyek, a Cserhát, Bükk,... földtanilag az alpesi vonulatoknak középső redőihez csatolandók».