Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
95 A Balaton tengeri füve. akkor a hol a N. marina terem, hazánk és Európa más vizeit is fölül kellene vizsgálni, vájjon nem tengeri eredetűek-e. Sőt elég eró'sen állíthatjuk, hogy a mostani tengeri tündérhínár nem egyenes tengeri maradék a mai Balatonban. A Balatonnak ó'stengeri és diluvialis tavi állapota között hosszú idők teltek el, a melyek során a mélyedés külseje, de kiváltképen a vizének és partjának múlékony szervezetű és időnként tetemesen alakuló és változó növényzete már számtalanszor nagy mértékben pusztult, újra keletkezett és megváltozott. Nemcsak a tengeri fűlakosa semmisült meg végképen, hanem azóta már a környék belföldi növényzete is tetemesen pusztúlt és átalakúlt. — A Balaton tavát megelőző tengervízben Naias marina élhetett; de azután, az idők változásával, teljesen kipusztult, vagy a vidék kis állóvizeibe menekült s ott tengődött, — és nagy sokára az új Balaton medenczéjének édes vizébe újra belékerült. Lehet, az idejutása nem is régesrégi. — KITAIBEL még nem említi, de SIGMUND 1837-ben már följegyezte. Az idejutásának útja-módja ma is elég világos: a Zala hulláma. A N. marina inkább olyan természetű, hogy ó'stengeri léttére is, jól alkalmazkodva, az édesvízi lakóhelyet (vagy fordítva, belvízből a tengert) megszokta, mert a kis testének életére szükséges kevés sót a Balatonban és más vízben is megleli. A N. marina mindenesetre nagyon figyelemre méltó jelenség, hogy ilyen amphihydrophil életmódjával az édesvizű tavat a tenger vizével mintegy összefoglalja. Ránk nézve annál nevezetesebb, hogy a N. marina a Balatonban meg az Alföld vizeiben is terem. Különben nagyon kívánatos lenne a Naias mariná-nak Európa különböző termőhelyein gyűjtött példáit revideálni s a balatoni tündérhínárt a tengerből eredővel összehasonlítóan tanulmányozni. ASCHERSON 1 t. i. a N. mariná-nak több fajtáját ismerteti. Ha e munka segítségével s az irodalomban említett fajták szerint, a tengeri és belvízi N. mariná-t revideálnók; kérdés, nem lenne-e a speciálisan tengeri alaknak, ha nem nagyon nyomatékos bélyege is a belföldi és balatoni eltérésekkel szemben ? Lehet, némelyik eltérés épen helyhez kötött. Az összehasonlításra friss és lehetőleg élő fű kellene. Én úgy látom, a balatoni N. marina a «flagellum Christi» -nek 2 nevezett tengeri alakkal szemben gyakran tüskétlen. Tudom továbbá, hogy a tanácsolgatás, kivált hazánkban, czélhoz nem vezet, a tanácsolgató fogja meg maga a dolognak a végét; azért LiNNÉ-féle, északi termőhelyről való N. mariná-t összehasonlítás kedvéért valóban kerestem. A M. N. Múzeum herbáriumában az északi tengerekből csak stockholmi példát láttam; ez a var. angustifolia A. BR ., Journ. of Bot. II., 1864., 275. old., tehát nem az igazi tőalak. Más példák hián többre nem mehettem. Ennyit a Naias mariná-ró\, már a nevéért, valamint tengeri tartózkodásáért, elmondani szükségesnek tartottam. A Buda marina, Plantago maritima, Scirpus maritimus és Rumex maritimus a Balaton tengeri eredetének bizonyítására értéktelen, mert ezek a füvek belvízi parton egyebütt is gyakoriak, nagyobbszámúak, mint a tenger szélén. Sőt az északi tengerpartnak számos odavaló jellemző homoki füve (Phleum arenarium, Elymus arenarius, Psamrna, Glyceria maritima, Agropyrum strictum, 1 Synopsis der mittcleurop. Flora, I., 368 — 69. old 2 L INNÉ : Species plantarum, 1753., 1015. old.
