Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
96 A Balaton vízi növényeinek honnan valósága. A. acutum, A. pungens, Carex arenaria stb.) vagy parti növénye (Polypogon litoralis, Agropyrum iunceum stb.) a Balaton mellékén ismeretlen. Jól ismerjük továbbá a magyar tengerpartnak saját keskenylevelű kövér növényzetét. Ilyen a Balaton partján csak a Plantago maritima meg a Salsola Kali, melyet a magyar tengerparton más faj: Pl. carinata és Sals. Kali var. crassifolia hiria helyettesít, de a szoros értelemben vett tengerparti halophvtonnak (Cakile, Euphorbia par alias, Inula crithmoides, Crithmum stb.) a Balatonnál híre sincs. Másik gyenge ok, a mely talán még a Balatonnak eredeti tengerisége mellett szólna, az, hogy a Duna és Tisza mentének eredeti vezérnövényei, részint csaknem benszülöttjei, a Balaton partján nem nó'nek (lásd a 86. old.), hogy a Balaton-part sok helyt harmadkori pontusi vagy kongeriás agyagból áll s leapadt helyein egész szövetkezete terem a sókedveló' növényeknek (lásd 24. fej.), de a melyek természetesen nem tengerpartiak. Végre, hogy a Balatonmellék száraz hegyein a mediterran növények száma szembetűnő', ez a geologiai bizonyítékkal, hogy a mostani Balaton mint édesvizű tó keletkezett, mind épen nem ellenkezik s a tengeri eredet mellett semmit nem bizonyít. A Balaton vizében meg a partján van annyi só, a mennyi a Naias marina és más sókedveló' fű életére elegendő'. A Naias marina tehát nem sokat beszélő' és bizonyító emlékkő a Balatonban. X. FEJEZET. A BALATON VÍZI NÖVÉNYEINEK HONNANVALÓSÁGA. Hogy a Balaton nem egyenest annak a félig-meddig sós, azaz brakkvizű tengernek maradéka, a melyben a kecskeköröm őskagylói éltek s a mely gyengébb-sós víz a harmadkor végén az egész magyar nagy medenczét elfoglalta, tehát az Alföldet is borította, hanem teljes elapadása, állat- és növényvilágának tökéletes kihalása után nagysokára, a negyedkor elején a sokkal fiatalabb s elejétől fogva édesvizű óriás «könnycsepp»-ből 1 keletkezett, ezt kutatni, eldönteni kiválóan a geologus föladata; neki mégis több vezérlő anyaga maradt, mint a biologusnak; az ő bizonyítéka a legnyomatékosabb. Az ő kutatását és bizonyítékát azonban a zoologus és botanikus is olyképen erősíti meg, hogy a Balaton vizének és partmellékének tengeri és tengerparti faunája és flórája (fauna et flora marina atque litoralis) most egyáltalában nincs, s a mai vegetatio tengeriből nem keletkezhetett. A tenger, belvíz, a hegység, valamint a mai növényvilága között ma az ellentét rendkívül nagy s alig van valami kapcsolat, a mely szigorú tudományos alapon, igazán az alakulást összefűző bizonyítéknak tekinthető lenne. Míg a tenger helyén belvíz s körülötte hegység keletkezett, a természetben annyi változás zajlott le, az alakulás helyén annyi növény semmisült meg, hogy megszűnt minden, a mi az egymásbólvalóságot kezdettől fogva máig fokozatosan igazolná. A közbeeső alakok kihalása okozta épen a nagy ellentétet. Mind a belvízi, mind a parti, mind a hegységi növény első keletkezésének titka itt veszett. 1 A könnyű lecseppent Tükre lön az égnek, A legszebb vidéken, Szép Magyarországnak; A föld föl nem itta, E könnyet nevezik Megtartotta épen. Balaton tavának. (GARAY.)
