Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
92 A Balatonmellék flórájának mult változásai és pusztulása. A zalai hegyek közt kisebb ilyen hegyi láp bizonyosan van még. Ilyenforma a tihanyi Belső-tó (a térképek szerint Kis-Balaton) is, melyben a nád jut uralomra. A nagyobb tőzegmedenczét azonban az ember saját czéljára gyümölcsözteti, s így az eredeti tőzegvegetatiója oda van. Vizét lecsapolták, füvét tekarmánynak kaszálják, sőt a talaját is felbontják s a porladozó növénymaradványt, mint tőzeget elszállítják. Ismerem e tekintetben Vindornya medenczéjét. Sík rétség ez most dombvidéktől körűlkarimázva Ma ugyan a botanikust kevés örvendezteti itt meg, azonban a lápja és ritka tőzegnövénye csak ujabban pusztúlt el. Oly növényzet díszlett itt, a minőt a Balaton alacsonyabb vidékén ma hiába keresnénk. Szerencsénkre azonban kétségtelen bizonyítékunk maradt az itt termett ritka felvidéki tőzegfüvekről. FESTETICS TASZILÓ gróf úrnak keszthelyi könyvtárában WIERZBICKI PÉTER-nek, a gazdasági iskola egykori tanárának, utóbb jóhírű floristánknak, 1820-ból eredő kézirata van: «Plantae rariores, quae sponte crescunt in Keszthelyiensi agro\ aquis, silvis montibusque confinibus, opera WIERZBICKI collectae.» E mű 30 növényt ismertet és szép festett képpel ábrázol, s közűlök az Oxycoccos palustris, az Andromeda polifolia, Comarum palustre, Drosera rotundifolia és Dr. longifolia ma inkább a Kárpátok hegyi lápján nő. Hogy azonban ezek a ritka és jellemző tőzegnövények Vindornya mocsarában valósággal nőttek, bizonysága az, hogy SzENCZY-ék kézirata (1842) is följegyzi, sőt WIERZBICKI pontosan lefestette, a Comarum palustre var. villosum-vNk pedig a vindornyai lápról több darabja van a Magyar Nemzeti Muzeum növénygyűjteményébeírT Ma e ritka tőzegfüvek helyét közönséges növények : keserűfüvek, farkasnyíl, lósóska, nadálytő, Lythrum salicarium és más gaz, mint hatalmas hódítók az új talajon, gyors és töméntelen szaporodásukkal lepik el s minden más ritkább füvet elnyomnak és félreszorítanak. Nem is gondolnók, mi nőtt itt valaha, ha csaknem 60 és 80 esztendős írott bizonyítékunk nem tanúskodnék mellette. Sőt a WIERZBICKI lefestette Stratiotes aloides, a Lindernia pyxidaria, Limnantkemum nymphaeoides, Elatine alsinastra és Salvinia natans jól ismert vízi és mocsári fű se került kutatásom közben szemem elé. Egy részök kipusztult, a mint hogy a nyolczvanas évek elején, Vésztőn a kolokán, Elatine, Aldrovanda meg a Salvinia kipusztulásának, a Naias mariná-énak pedig a keszthelyi öbölben 1893. július havában magam is szemtanúja voltam. A partfoglalás, lecsapolás és más vízszabályozás rendesen a ritkább, kevesbbé szapora és ellenállani nem biró füvet ejti áldozatúl. De Balatonmellék flórája nagyfokú megváltozásának még más bizonyítékai is vannak. POKORNY a kéthelyi mocsarak nagyszerű vízi vegetatióját dicséri. 1 Ma a kultúra az ősi vegetatió poriadékát itt is exhumálja és mint tőzeget használja el. Nagyszerű lápvegetatio virúlt és pusztult el a tapolczai és szigligeti völgyteknőben is, melynek ősszigetje Szigliget vára volt (lásd 19. és 22. fej.). A balatonmelléki változásokról és pusztulásokról különben a nép is tud. Vindornya-Lakon 80 esztendős vezetőm volt, a ki elmondotta, hogy biz azelőtt más volt az a rét, a hol most «turkát» (tőzeget) ásnak. Egy öreg anyóka pedig ugyanott arról panaszkodott, hogy már nem talál keserű lóherét, a melyet azelőtt a 1 Bonplandia 1860. 152-53. old. 4 ftíl- vj.W ÚX A|Ju4ór c.\- IvtAe ÜK U.m^ps
