Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

93 A Balatonmellék flórájának mult változásai és pusztulása. sümegi patikában szokott eladogatni. Ez a keserű lóhere a Menyanthes trifoliata, orvosi fű, mely ma Tapolca rétségének csermelyeiben, de nem bőséggel még terem. A Typha minima eltűnése is nagyfokú pusztulásnak bizonysága. Ezt az apró gyékényt ROHRBACH PÁL «Über die europäischen Arten der Gattung Typha» czímű munkájának 92., 94. old. a Balaton mellékéről említi, de hol nő ott, nem jelölte ki; Kis-Cell mellett meg a Drávánál láttam. A Balatonnál figyelemmel kisértem, de sehol sem láthattam. Eltűnt hihetőleg több más ritka társával együtt. A klíma és a vidék száradásának egyik jelzője az Asplenium acLiantum nigrum, valamint más hűvösebb helyet kedvelő páfrány ritkasága vagy teljes hiánya is a Balaton partmellékén. Ennek a ritkább harasztnak 1894-ben ENTZ GÉZA az almádi major és Kőcsitó között levő kis erdőben néhány példáját találta, megtaláltuk ott még 1896. aug. elején is. A páfrány hűvösebb erdőt kedvel, valaha bizonynyal a Balaton mellékén is gyakoribb volt, de most a nevezett helyen, valamint a Badacsony kőkapuja szikláin alig maradt híre az egykori páfrányflórának. Legfeltűnőbb hiánya van a Balaton mellékén a fenyvesnek mint az őskori vegetatio egyik nevezetes alkotó részének, a mely hűvösebb régióban sereges növésével ma is az eredeti ősi vegetatiót ábrázolja. A hiány annál szembetűnőbb, mert nem nagyon messze, Vasmegyében a fenyves gyakori, a Rába völgyében csaknem a síkig leereszkedik, s pedig egész eredetileg vadon nő itt, sőt kisebb fenyvest Somogyból és Zalából is említenek.

1 Miért kerülte el hát a Balatont? A száraz völgy keskeny sédjével, a szabályozás, a Balaton medrének szűkítése, a Kis-Balaton kiszárítása, a kultúra, a szántásvetés, szőllőültetés stb. mind nagy mértékben siettette a nem rég mult időnkben a Balatonmellék növényzetének pusztulását és a közönségesebb növények elhatalmasodását így pusztúl a Balaton mellékének növényzete régi idő óta. Mindezekkel összefügg a flóra szegényessége. A vegetatio leplét, igaz, most is körülbelül ugyanannyi növényindividuum alkotja, mint valaha, de a minőség a ritkább növények elpusztulásával más s a faj száma kevesebb. A botanikust a Balaton partszegélyének növényzete hamarosan nem nyeri meg. Csak ha a parttól beljebb kutat vagy a vegetatio egyszerűségének okait fürkészi, ez lesz élvezetes foglalkoztatója szellemi működésének. A Balaton partmelléke végre csupa kultúra, a partja csupa fürdő és kikötő lesz s a vad növényzet felmaradásának alig marad valami tere. IX. FEJEZET. A BALATON TENGERI FÜVE. Minthogy alapos geologiai kutatás és megfontolás nélkül az, hogy a Balaton tengermaradvány, könnyű hitelre talál; minthogy erre a nevezetes kerdésre a Balaton zoologusa'

2 is kiterjeszkedett; minthogy a Balaton vizében csakugyan él egy fű (Naias marina L.), a mely Európa belvizein kívül a tengerparti öblökben is valósággal terem; minthogy továbbá a Balaton partján a Buda marina meg a Rumex maritimus helyenként szintén honos polgár, a Plantago maritima gyakori, a Scirpus maritimus pedig a Balatont helyenként hosszú és elég széles szövetkezetével 1 FÉNYES E : Magyarorsz. leírása II. 64., 83. old. 2 ENTZ GÉZA: A Balaton faunája XXIII—XXIV. old.