Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A Balaton vizi harasztjai. 89 VII. FEJEZET. A BALATON VÍZI HARASZTJAI (HYDROPTERIDES). A növényország edényes virágtalanjainak megfogyatkozott, kevéstagú osztálya, a kó'szénkorszak vegetatiójának csekély és törpe maradéka az, a melyet termő helyéről kiválóan vízi harasztoknak nevezünk. Az edényes virágtalanoknak más csoportjában is van vízkedvelő faj: Aspidium Bootii TUCKERMAN, A. crista tum (L.), A. Veselskii HAZSL., Asplenium fontanum BERNH., Lycop.odium inundatum L., Onoclea Struthiopteris (L.), Osmnnda regalis L. ; — annál különösebb hogy Középeurópa nagy tavában, a Balaton vizében, a vízi harasztok közül alig van valami hírmondó, sőt különös figyelmet és kutatást érdemel, hogy ezeknek a vízkedvelő növényeknek nagy része hazánkban is miért nem terem (Isoetes, Aspidium Bootii), némelyik nagyon kétes (Pilularia, Asplenium fontanum), vagy nem közönséges (a struczpáfrány), noha más országokban nem is számítják a ritkaságok közé. A Balaton vizében a Marsilea quadrifolia, az alföldiek mételyfüve sem él. Mi ennek az oka (a viznek a minő, olyan sótartalma ?) megfejteni még most már azért se lehet, mert a Balaton mellékén nem élvén, nem sejthetjük, mikép viselnék magukat az itt uralkodó természeti életkörülmények között. Kutatásunknak czélja különben is a Balaton mellékén levők felkutatása és ismertetése, az itt nem lévő jelenségekkel, már az idő rövidségénél fogva sem foglalkozhatunk. E természeti hiányra azonban rá kellett mutatnom, s a felállítandó biologiai állomás feladatának kell lennie, hogy e hiányzó növényeket a Balaton vizébe vagy a partjára ültesse, az életmódját kipuhatolja s a kísérlet eredményével beszámoljon. Minthogy ez és más virágzó fű (lásd a 86—88. old.) nagyrészint az Alföld vizeiben sem él, e hiánynak főoka geográfiái, sőt geologiai is. Ezeknek a vízi füveknek t. i. általános elterjedése az ősidőkben még előbb befejeződhetett, mielőtt hazánk síkjának tengere mai Alföldünkről eltakarodott volna, a melynek egykori brakkvize e növények életének meg nem felelő. Bizonyára a Kárpátok bérczének fiatalabb krétakori fölemelkedése, mint őskori vízválaszték is gátat vetett az északibb vízi növények földrajzi elterjedésének hazánk közép és délibb vidékein. A vízkedvelő páfrányoknak csekély, sőt mondhatni pusztuló képviselője a tó mellékén az Alföld mocsaraiban is gyakori Aspidium thelipteris, a tőzegpáfrány vagyis a zsombékpáfrány Keszthelyen, valamint a vizén úszó gyökértelen Salvinia natans, WIERZBICKI szerint 80 esztendővel ezelőtt nem a sík Balatonban, hanem a Zala álló vizeiben. Én már nem láttam, de Vésztő körül is ugyanazon árokban vagy a holt Körösben némely esztendőben nem volt, néhány esztendő múlva ismét előtűnt, tehát a Zala nádasainak rejtettebb helyein még lehet, hogy terem. VIII. FEJEZET. A BALATONMELLÉK FLÓRÁJÁNAK MULT VÁLTOZÁSAI ÉS PUSZTULÁSA. Altálános a tapasztalat, hogy alvidékünk szárad, a víz mindenütt apad vagy eltűnik. A növényzet állapota nem javúl, a vízi növényzet nyomtalanúl pusztúl. A száraz talajt kedvelő fűnek kedvezőbb állapot készülne, de ezt meg a szántás-
