Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
88 A fíalatonmellék tavi növényzetének fogyatékossága. 88 leri LÁNG, Symphytum uliginosum KERN , Sparganium simplex L., Melilotus macrorrhizus W. et KIT., Gratiola officinalis L. var. argutissima BORB. 1 Scirpus supinus L., Juncus silvaticus L., Salix viminalis L., Seguiera v. Blackstonia (Chlora) serotina KOCH, Veronica geniculata HOST . stb. mindannyi nevezetes vezérnövényünk, valamint az Alföld zsombékjának három kiváló füve: a Tanacetwn serotinum W. et KIT., Stellaria Laxmanni FISCH , és Cardamine patviflora L. a Balaton körül mind nem terem, pedig egyiknek-másiknak van kapaszkodó, tapadó (Glycyrrhiza echinata és var. adenocarpa, Oenanthe, Heliotropium supinum, Astragalus contortuplicatus stb.) vagy más olyan szervezete, a melylyel a nem épen messzelevő Duna mellékéről a Balaton környékére is elhurczolódhatnék. Ezek nyugat felé való elterjedésének tehát túl a Dunán vége szakad. Ép oly feltűnő a Balaton mellékén több nedves sósföldi fű (Plantago tenuiflora W. et KIT., Melilotus macrorrhizus, Lythrum bibracteatum stb.) hiánya, sőt néhány halophyton (Atropis Peisonis G. BECK, Artemisia maritima L. stb.) még a Fertő mellékén is nő, de a Balatont nem érinti (lásd a sósföldi növényzetet). E jellemző mocsári növények hiánya a Balatonnál annál inkább említésre méltó, mert a Balatonmellék talaja régibb, mint az Alföld meleg alluviuma és mégis épen e fiatalabb földben gyökereznek ezek a ritka vízparti füvek, nem a Balaton mellékén. Azt hiszszük, inkább a földrajzi elterjedés útjából esnek ki, idejutásukat nagyobb közlekedés se segítette elő, mint azt, hogy hiányuknak a Balaton mellékén nyomósabb fizikai oka lenne. Lehet, hogy némelyik ilyen magyarföldi jellemzetes vízparti fűnek mégis a félig-meddig sós víz meg a hűvös tavasz állja útját a Balaton körül. Napjainkban a leapadt partszélen gyakran sókedvelő füvek (halophyta) sereglenek össze, s a Tisza- és Duna-mellék alluvialis, sókerülő elősorolt füveinek a Balaton partján ez nem lehet Ínyére. Ép olyan kevésféle a fű, kevés a jellemző faj a Balatonmellék más mocsara körül is. A fűnemű mocsári növény hiányán vagy fogyatékán kívül ép olyan szembeszökő nagyobb faszövetkezet: füzes és égeres, valamint más mocsári cserje hiánya vagy ritkasága is a part körül, pl. az alföldi láp kutyafája. A másutt gyakori kányafát ( Viburnum opulus) pedig csak Hévvíznél jegyeztem föl. Annál kevésbé látni a csermelyciprust ( Myricaria Germanica), mely a Muránál, M.-Szombat alatt gyakori. A Balaton vízbeli növényzete kevésféleségének bizonyos okai a múltban mosódtak el, a melyeknek most már a nyomába jutni csaknem lehetetlen. Szembetűnő továbbá a Balatonnál az Alfölddel összehasonlítva a nádrét, ingóláp (vándorláp), úszósziget, szikes mocsár és sajátszerű növényzetének hiánya vagy pusztulása. A Balatonmellék füve és tavi növényszövetkezetei különben nagy pusztuláson mentek keresztül még a közelmúltban is, a mint történetileg beigazolhatjuk (lásd a 89—93. old.). 1 Foliis inferioribus lanceolatis vei anguste ellipticis, ceteris lineari-lanceolatis, argutissime serratis, dentibus sublineari-elongatis. Forma praeaestiva, caule simplici vei inferne ramoso (Vesztő). Vix in var. gracilem Velen. (Suppl. fl. Bulg. 1898, 211.) cadit. Haec inter Berszászka et Sirina ereseit.
