Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A fíalatonmellék tavi növényzetének fogyatékossága. 87 malis DC.) magvát valamely vándormadár hozhatta a Nilus mellékéről Nagy-Váradra, FLATT KÁROLYT levélben figyelmeztettem is, figyelje meg, érkezik-e a Nilus vidékéről Nagy-Várad környékére vándormadár; mégis 1897-ben 1 SCHWEINFURT véleményét tolják az enyém elhallgatásával előre, mintha egy itthon kiderített igazságot későbbi német vélemény megsemmisíthetne. Az észak-amerikai Elodea meg a Lobelia Dortmanna meg nem telepedése idáig a Balatonnál hamarább véletlenség, mint a föntebbi növények hiányának okozóival függ össze. Ritka a Balaton szélén a Callitriche verna, Limosella, Veronica maritima, Heleocharis ovata (ROTH ), meg a Zannichellia palustris. Magam egyiket se láttam, csak az irodalomból idézem, de a Balaton szélében általában kevés faja, nem nagyszámú individuuma van más virágzó fűnek is, a nádason, itt-ott a Scirpus maritimus szövetkezetén kívül pedig alig van más mocsári növényformatiója a Balaton partjának. Annál szembetűnőbb lesz a Balatonmellék tavi növényeinek fogyatékossága, ha a Duna és Tisza mentének eredeti jellemző parti növényzetével összehasonlítjuk. A Balaton kiesik s pedig jó távolra marad a dunamelléki (danubialis) növényeknek azon ismeretes útjától, mely hazánknak délkeleti pusztáján keresztül a Fekete-tengertől a bécsi és tullni medenczéig terjed. Ez az út azonban nemcsak a danubialis szárazföldi füvek útja, hanem mint a Földrajzi Közlemények 1885. évfolyamának 277—78. old. kiderítettem, a vízi növényeké is. Ezen az úton terjed az Elatine campylosperma SEUB., Rumex odontocarpus SÁND., Roripa prolifera HEUFF., Ranunculus polyphyllus W. et KIT., R. lateriflorus DC., Lythrum bibracteatum SALZM., L. virgahim L., Beckmannia eruciformis L., Aldrovanda vesiculosa L., Cyperus Heldreichianus Boiss. (Orsova, Thracia), Glycyrrhiza echinata L. és var. adenocarpa BORB., Heliotropium supinum L., Verbena supina L., Astragalus contortuplicatns L., az Oenanthe Banatica HEUFF., Viola Danubialis BORB. 1890. (V. Vandasii Velen. 1891), Veronica Velenovskyi UECHTR., (Auspitz m. is Morvaország), Plantago maxima AIT., Lycopus exaltatus L. fii., sok menta, 2 Vicia serratifolia JACQ., Cochlearia macrocarpa W. et KIT. nevezetes vezérnövényünk, sőt tovább délkelet felé is terjeszkedik, — az Iris subbarbata Joó, Cirsium br achycephalum JUR., Urtica Kioviensis ROG., Ceratopliyllum Haynaldianum BORB. hazánkból Alsó-Ausztriába is belép, — a Cyperus longus L., a vad rizs, a Carex nutans HOST., Naias minor ALL., Oenanthe media GRIS., Orchis palustris JACQ . hazánktól délkelet, valamint északnyugat felé is terjed. De a Duna és Tisza mellékén még egész sereg vízmelléki növény terem, melyet a Balaton mellékén hiába keresnénk. Ilyen a Ceratophyllum pentacanthum HAYNALD, eddig csak Kalocsa álló vízében, 3 az Orchis elegáns HEUFF., Senecio Sad1 Természetrajzi füzetek XX. 1897. 219. old. 2 V. ö. H. BRAUN : Ueber einige Arten und Formen der Gattung Mentha; Verhandl. d. zool.botan. Gesellschaft, Wien, 1890. 351—508 3 Az öttövisíí borzhínárt Ceratophyllum platyacanthum néven nem régen Majna-Frankfurt vizeiből is kaptam (BAENITZ: Herbar. Europaeum 7880. szám, 1895.). A C. platyacanthum a leírás szerint háromtövisű. Hogy a C. pentacanthum földrajzi elterjedése nagyobb és nem szorosan magyarföldi, ScHLEiDEN-nek (Linnaea 1837, 540. old.J szavaiból is kitűnik, mondván, hogy a C. platyacanthum termése három tövisén kívül «interdum etiam lateribus spinescens», vagyis még a két oldalán is van tövise, azaz öttövisű, s a 11. tábla 14. rajzán a C. platyacanthum-ot valóban öt tövissel ábrázolja.
