Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
426 Vitorlás virágúnk, Papilionaceae. SzHW, hegyi réten Kh, Tördemicz, F. — 1504. V. tenuifolia ROTH , Tent. I. 1788, 309, Kh (SzHW), Bd ! — 1505. V. villosa ROTH , Tent. II. 1789, 182 (V. polyphylta W. et KIT ., SzHW, non DESF .), Bd, Hegymagasi, Tp, KH; — var. glabrescens KOCH, Syn. 1835, 194, a Szgl, Bd, Rf. — 1500. V. oroboides WULF , in JACQ . Collect. IV. 1790, 323, Kh völgyeiben ( ARV., SZHW ) n. v. Uj az ország földségi részén. Zágráb völgyeiben ! Stajerban is terem. — 1507. V. sepium L 737, Kh (SzHW), H, Gys, Bd, VB; — var. montana FRÖL. in KOCH , Syn. 1835, 196, Bd. — 1508. V. Pannonica CR . Stirp. V. 1769, 393, Kh (SzHW), Bd, Rf, Veszprém. - 1509. V. sordida W. et KIT. 1C. t. 133, 1803, SzHW, SIGM. 48, Kh (SzHW), Gys, Szgl, Bd; — var. Biebersteinii BESS . Enum. pl. Volh. 29, 1822, Szgl. — 1510. V. sativa L. 736, SzHW, termesztik, elvadul. — V. scgctalis THUILL. FI. Paris. 1799, 367, vetésben, mezőn md; — var. angustifolia ROTH , Tent. I. 1788, 310, Kh (SzHW). — 1511. V. lathyroides L. 736, Kh (SzHW), Bd, Tihany (SIMK.), füves h., Gys völgyeiben. 1512. Lathyrus aphacus (aphaca) L. 729, Kh munkált h. (SzHW), Sümegen (SZÉP. I. 29). — 1513. L. sativus L. 730, szeges-borsó néven termesztik, gyakran: VB, Al, Bf, A és T körűi elvadul (Ciccrcula sativa MOENCH). — 1514. L. hirsuius L. 732, Kh (ARV.) mezein. — 1515. L. tubcrosus L. 732, SzHW, mezőn füves h. md. — 1510. L. Nissolius 729, H lejtőin ( PIERS ! ap. BORB. ÖBZ. 1893, 2621, Páhok!, Kh hegyein (SzHW), a fajszi erd. (PILLITZ). — 1517. L. pratensis L. 733, SzHW, var. pubescens RCHB. Fl. Germ. exc. II. 535, 1832, pro var. Lathyri sepium, G. BECK i. h. 883, (non HOOK , et ARN, 1842) Kh (SzHW), Gys, Ks parti rétjén, Budapest körül is; var. uliginosus WIERZB. in HEUFF. En. pl. Banat. 1858, 61, a kisebbvirágú, Szgl a Bd, Kh. — 1518. L. silvester L. 733, Kh (SzHW), Récse és Bakónak völgyeiben. — 1519. L. megalanthoi STEUD. Nomencl. 1841, II. 14 (L. latifolius aut. non L.; L. grandiflorus LÁNG. 1824. non SIBTH . et SM.), Kh (SzHW). — 1520. L. paluster L. 733, lápos réten, Kh (SzHW), Kékkút és Kornyi-tó (KIT. Bar.), Szgl, Tp, Vd-lak. A széleslevelű typustól kezdve a var. praesignisig (G. BECK . Fl. N.-Öst. 1892, 883) a levélkék szélessége fokozatosan keskenyedik. Ily közbeli eltérés a var. substenophyllus BORB. in DÖRFL. Jahrescat. 1900, 120, foliolis lineari-lanceolatis, Tp, Vd. 1521. Orobus vernus L. 728, Kh (SzHW), Gys, Bd, Dörgicse, VB, SzK erd.; — var albiflomis ALEFELD, Bonpl. 1861, 143, a Bd tetején (SIMK), ritka; — var. latifolius ROCHEL, Pl. Banatus rar. 1828, 54, fig. 36, Gys erdeiben ROCHEL képét jól értelmezve, valamint a leírás szerint is bizonyos, hogy a var. latifolia nagyobbrészt nem tartozik az O. Venetus alakkörébe, hanem valóságos széleslombú O. vernus, de az idézetek, valamint a leírás némely bélyege szerint részben az O. Venetus-t is ide értette. A «pedunculus ... glaber», «legumina... glabra» az O.vernus-1 árulják el, melynek széleslombú eltérését a ROCHEL jelölte helyen, a Herkulesfürdőnél valóban gyűjtöttem. ROCHEL képe mellett a kevésvirágú és nagyvirágú fürt s a rajz egyéb része is inkább az O. vernus-x6\ készült, azért a gys-i lednek széleslevelű eltérését ide kellett vonnom. — 1522. O. Venetus CLUS , apud MILLER, Gard. Diet. ed. VIII. 1768, no 8, exclusá icone Milleri malá (O. variegatus TENORE, Prodr. FI. Napol. Suppl. I. 62, 1815, a glandulásabb-virágzatú tőalak, ellenben a Balaton mellékén a szőrösvirágzatú var. Banaticus WIERZB. (ROCHEL Botan. Reise 1838, 68, in HEUFFELII Enum. pl. in Banatu etc. 1858 p. 61 deseriptus) terem; a Bd és Szgl (SIGM. 46), Gys (BORB. 1894), Füred (LÁNG exsicc. in NEILR . Aufzähl. 347) és VB erdeiben. Itt a virága (valószínűleg új) gubacscsá puffad, mint a vízparti Veronicd-é; — var. rigidus LÁNG. Enum. 1824, 2, KERN. ÖBZ. 1869, 125, ex verbis Kerneri pedunculis glabris, Gys, VB, SzK erdeiben. Az O. Venetus CLUSIUS (Stirp. Pannon. 742) leírásán és a 743. old. levő képről szülemlett meg, tehát mint legrégibb név, MILLER forrása nyomán megtartandó. Hogy a MILLER képe az O. Venetus-t nem jól reprezentálja Clusius-nak jó képével szemben, a név elvetésére döntő vagy rontó nem lehet. Az O. Venetus Tirol déli részén kétségtelen, tehát bizonyára Velencze vidékén is terem. — O. tuberosus L. 728, Böhönye (KIT. Bar.). — 1523. O. versicolor GM . Syst. II, 1791, 1108 (O. albus SzHW, SIGM . 47, non L. fil. Suppl. 1781, 327), Bf (itt SIMK . szerint gyakori), Kh erdeiben ( SIGM . 47, SzHW); Sümeg körül (SZÉP I. 29), a Malomvölgy füves rétjén és jó erdőtalaján VB, SzK. — 1524. O. pallescens M.
