Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
427 Vitorlás virágúnk, Papilionaceae. BIEB. FL, Taur.-Cauc. II. 1808, 153, Bf (SIGM. 47) és Tp (KIT. Bar.) erdeiben és erdei rétjén. — 1525. 0. niger L. 729, SADL. SZHW, a bp nagyobb erdejében md. — var. tristis LÁNG in RCHB. FL. Germ excurs. 1832, 538, VB, SzK, Al, Bd. Alacsonyabb, zömökebb, szélesebb-levélkés, a virágzatának nyele nem hosszabb, mint az ágas levele. 1526. Coronilla Emerns L. 742, Kh (ARV.), a Csókakövön (WIERZB. exsícc., apud BORB. Erd. Lap. 1886, 575), különösen Gys völgyeiben, itt kivált Genista pilosá-xa\ a völgylejtő talajára heveredve (f. decnmbens) nagy területet elborít, s tőle némely lejtő egész sárga (1894. máj. 4.). A leheveredő alak a Genista pilosdnál alig nagyobb. Másutt a C. Emerns magasabb cserjealak: a Bd (Rel. KIT. 10, Add. 330) észak-kelet felé, a tomaji oldalon, kivált a Kőkapu nyílásában, A, Koloska! és Bf! (Rel. KIT. 119), T hegyeinek bokros h. (SLMK.), itt a Lánylakás körűi is, Aszófő és Vászoly közt völgyekben, helyenként bőven és virágzásakor egyike a vidék legszebb bokrainak (253., 295. old.). — 1527. C. vaginalis LAM . Encycl. II. 1786, 121, Kh (C. minima JACQ., ÁRV., SZHW , non F.), SzK, VB sziklás hegyein ritka ( PILL .!), a mészhegyek flórájának ősi maradéka. — 1528. C. coronata L. Syst. X. 1759, 1168, Kh (KIT. Bar., SzHW) mészhegyein és völgyeiben, Bf, A hegyein. — 1529. C. varia L. 743, KIT. Add. 330, SzHW, HAB. 12, md. Ornithopus sativus BKOT. FL. Lus. II. 1804, 160, WILLK . et LANGE, FL. Hisp. III. 259, 261 ! SzK, VB hegyein (PILLITZ, 288. old.). 1530. Hippocrepis comosa 1.. 744, KIT. Bar., Rel. KIT. 119, HILLEBR. 40, mészszikla töredékén, Ks-től T-ig, Kh (SzHW), Gys, Jutás. — Hippocrepis flexuosa ZAHLBRUCKNER in lit. ad HOST , descripta in ej. Fl. Austr. II. 1831, 348, Verhandl. zool.-bot. Gesellsch. I. 1852, 155, NEILR. Nachtr. zu MALY 314. «In Hungaria ad lacum Ballaton (sic!) in peninsula Tyhain (sic!), fl. junio». Ma általában ismeretlen. Ha «radix annuá»-t nem mondana, minden kétség nélkül a H. comosá-hoz vonnám. Ha csakugyan egynyárélttí gyökere lenne, valamely délibb s talán még a rómaiakidején ide hurczolt faj lehetne, PORTENSCHLAG id. kéziratában ® H. multisiliquosá-t említ T határából, de azóta eltűnt. Lehet azonban, hogy a « radix annua» tévedés, mert a H. comosa első esztendei virágzása lehet, vékony gyökérrel, a midőn egynyáréltűnek gondolható. Ha radix perennise van, valamennyi bélyege megegyeztethető a H. comosá-éval, mert kevesebb, jobban ékalakú, csorbított-levélkés Hippocrepis a Balaton mellékén valóban nő. Melléklevele hártyanemű, a csúcsa pillás. A kelyhefoga valamivel hegyesebb, mint némely déli példáé, de ez sincs kivétel nélkül, a hüvely pedig valamennyi helyről valón érdes, apró-tüskés. A tévedés onnan is eredhet, hogy HOST a 349. old. a H. comosd-nak «planta tota glabrá»-t tulajdonít «leguminibus glabris». A H. comosa csak látszólag kopasz, annyi szőrezete van, mint a H. flexuosa-nak. Lehet, a H. flexuosa példája is tökéletlen volt; a Balatonnál ma természetszerűen a H. comosd-n kívül más Hippocrepis nem terem. 1531. Onobrychis arenaria KIT. in WILLD. Enum. suppl. 1813, 51, sub Hedysaro, a bp füves lejtőin Ks-től és Márnától (Rel. KIT. 119), Vászolyon át F-ig (SzHW), Szántód dombjain, de rendesen kevés együtt, eredeti helyét a szőllőtermesztés elpusztította. Leggyakoribb a valamivel szélesebb (3 mm.) levélkés eltérés, a var. Austriaca BECK i. h. 871, 1892. A homoki alak levele (Siófok, Rákos) gyakran igen keskeny, de elterjedése körében akadni szélesebb levélkékre is. Phaseolus vu/garis L. 723, Ph. nanus Cent. I. n. 65. 1755, termesztik, — Ph. coccineus 724, piros virágával a kerítés dísze. Caesalpiniaceae. Gleditsia triacanlhos L. 1056, kerítésnek ültetik (krisztustövis). Pótlék : Potamogeton heterophyllus SCHREB. Spie. Fl. Lips. 1771, 21, var. stagnalis FR. Nov. 1828, 37. LÓCZY 1900. szept. Medvogya árokból (Fd és Táska közt) hozta P. interruptus, P. acuminatus SCHUM. En. pl. Saelland. I. 1801, 49, P. natans var. polyphyllodeus BORB. ined. (phyllodiis, submersis multis, elongatis, foliis oblongis, basi rotundatis; a var. prolixo KOCH Syn. II. 1844, 775, petiolis in caule elongato aphyllis, longe vigentibus, numerosisque differt), az 1, 2, 3, 6. sz. Chara, kolokán, Myroph. spic., Aspidium thelipteris fajokkal együtt, a Pulicaria dys. fészkét többrekeszű gubacscsal (Myopites Inulae Ros., SZÉPL.). { Múzeumi .nyuÍT Yoazpréín j
