Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
424 Vitorlás virágúnk, Papilionaceae. a felső keskenyebb levélkék majdnem vagy egészen épszélűek (var. pseudopalustris MENYH. i. h. 1877, 263). Ezek a példák, mint a nagyváradiak, kolosváriak, valamint a balatonmellékiek, voltaképen másformák, mint a melyet MENYHÁRT és KERNER M. paluster-vvek tartott és süppedős, mocsaras vagy tőzeges helyen nőnek, míg a M. macrorrhizus W. et KIT., valamint subintegrans eltérése szikes mezőn vagy sós, nedves réten nő, nem eleven-, hanem deres-zöldszinű, levele kissé vastagabb, a felsőbb levélkék keskenyek, csaknem szálasak, s mivel gyakran a szárczikkei is jól megnyúlnak, azért a szára nem olyan sűrű-leveles, mint a M. paluster-é. A M. macrorrhizus (M. dentatus var. angustifolius CELAK. ÖBZ. 1877, 370) virágzata, valamint a valamivel apróbb termése is szürkébben szőrös, termése kerekebb, kevésbbé ferde; — var. M. paluster W. et KIT. IC. t. 266, 1810, sub Trifolio SzHW (M. altissimus var. subdentatus BORB. Békésvárm. fl. 102, M. altissimus Autor. Hung, multor., non THUILL. Fl. Paris. 1799, 378), levele vékonyabb, szélesebb és észrevehetőbben fogas, hamarabb hervad, sötétzöld, termése valamivel nagyobb, ferdült, a hátán szélesebb éle van, lazábban szőrös, mint a M. macrorrhizus-é, végre fekete. Felsőbb, kivált a sarjúlevele teljesen vagy csaknem egészen épszélű. Lesencze-Tomaj és Tp közt, Szgl körűi, forrás mellett és süppedős réten ; — var. perfrondosus BORB. Békésvárm. fl. 1884, 102, egészen fogaslevelű, u. i. M. macrorrhiza y procera G. BECK , Fl. N.-Ö. 841, 1892 ide tartozik. V. ö. 122 old. M. coeruleus L. 764, sub Trifolio SzHW, komló néven kertben termesztik és élesztőnek használják, néhol elvadul. 1469. Trifolium pratense L. 768, SzHW, HAB. 12, füves mezőn, réten md ; termesztik is; — var. pilosum HEUFF. Enum. pl. in Banatu . . . 1858, 52 (T. expansum SzHW, non W. et KIT.) robustum, caule foliisque patenter dense pilosis. Kh hegyein. — T. expansum W. et KIT. IC. t. 237 alis corollae carinam aequantibus, stipularumque forma ab hac varietate differt. — 1470. T. flexuosum JACQ. Fl. Austr. IV. 1776, 45, SzHW (T. medium L. Fauna Suec. 1761, app. 558 absq. diagn.) Rf-től Kh-ig, hegyen. — 1471. T. alpesire L. 1763, 1082, SzHW, a bp hegyi rétjén elszórva md. — 1472. T. rubens L. 768, SzHW, u. o. — 1473. T. diffusum EHRH. Beitr. VII. 1792, 165, T (SIMK.), n. v. — 1474. f ochroleucum HUDS . Fl. Angi. 1762, 283, Kh hegyi parlagján (SzHW). — 1475. T. Tannonicum JACQ. Obs. II. 1767, 21, SzHW, Bf tájékán (SIGM. 48, hely nélkül), Kh magasabb hegyein (SzHW 283. old.). — 1476. T. arvense L. 769, SzHW, HAB. 17, füves mezőn, lejtőn md, Récse körűi s fel a Gyöngyös völgyén; — var. arenivagum JORD. in BOREAU Fl. centr. 1857, 153, G. BECK i. h. 841, a Bd. — 1477. T. fragiferum L. 772, SzHW, BORB. FK. 1891, 469, nedves h., réten md. — 1478. T. montanum L. 770, SADL., SzHW, a bp füves lejtőin, hegyi rétjén md, Récse. — 1479. T. repens L. 767, SzPlW, HAB. 12, 17, nedves h. és réten. A Bd száraz erdejében 1897. szept. elején elzöldülve. — 1480. T. hybridum L. 766, SzHW, HAB." 12, kövér réten md. — 1481. T. aureum POLL . Hist. Palat. II. 1777, 344 (T. badium SzHW, non SCHREB.) a Bd, Gys, Kh, Récse hegy. és völgy. — 1482. T. agrarium L. 772, SzHW, füves h., réten md (T. campestre SCHREB. in STURM , D. Fl. Heft 16, 1804, SzHW); — var. longistipes BORB. ined. pedunculis elongatis, folia multo superantibus (var. longipes BORB. Békésvárm. fl. 103, non NUTT., nec Boiss.), Al, Bd, Kh, Bg. — 1483. T. pseudoprocumbens GM . Fl. Bad. ILI 1808, 240 (T. procumbens SCHREB., non L.), Al, Kh füves h. — 1484. T. procumbens L. 772, Kh (SzHW), Szántód, F, Vd nedves h., a badacsonyi öböl rétjén, T (HAB. 12, 17), a Badacsony füves helyén. 1485. Dorycnium sericeum Kov. exsicc. 128, 1844, NEILR. Fl. v. Wien 1846,654 pro var. (D. suffruticosum Aut. Plung., SzHW, SADL.), a bp füves lejtőin elszórva md; var. yubpilosum BORB. TTK. 1896, 510, valamivel buglyosabb, mint más vidéken, vagyis kissé szétálló szőrezete is van, nem mind selymesen simul le, mint rendesen, a nevének megfelelően; pilis caulinis patentibus, sed il lis D. herbacei paulo brevioribus, foliis praeter tomentum sericeum, praecipue ad margiues pilosis; a D. herbaceum felé hajlik, viszont innen a var. adpressum G. BECK : Fl. N.-Ö. 854 közeledik a D. sericeum, illetőleg D. suffruticosum felé. — 1486. D. herbaceum VILL. Fl. Delph. 1785, 80, Gys, Vállus, Kh hegyein.
