Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
390 Keresztes vir ágú ak, Cruci ferae. 1087- Cardamine impatiens L. 655, apetala, Kh (SzHW), Gys, Bd ! H erd. — 1088. C. hirsuta L. 655, Kh (SzHW), a Bd !, Bf hegyein ( SIMK.). — 1089. C. pratensis L. 656, Kh (SzHW); — var. dentata SCHULT . Obs. 1809, 126, a fenéki híd m. bőven; - var. atpera BORB. Temesmegye vegetatiója 1884, 62 (var. trichophylla BORB. TTK. 1897, 433) caule inferne, foliis inferioribus plus minus hirsutis, u. i. 1090. C. Nasturtium aquaticum (sic !) L. 657 sub Sisymbrio (C. fontana LAM., Nast. officinale R. BR.), Tp forrásaiban seregesen (v. ö. 33. o.), Khv (SzHW). 1091. Dentaria trifolia W. et KIT. IC. t. 139, 1803, a Puposhegy és Rezivár árnyékos erdeiben (WIERZB. mspt. 28, BORB. TTK. 1897, 208). — 1092. D. enneaphyllos L. 653, Khv magasabb hegyein (SzHW), a Tátikán (SZÉP II. 10). Kápolnadomb (PILLITZ). — 1093. D. bulb if er a L. 653, Kh (SzHW), Gys erd., a Bd! Hesperts matronalis L. 663, kertbe ültetik, néhol elvadul. 1094. Hesperis tristis L. 663, Kh füves helyein (SIGM. 48, SzHW), T (KIT. Bar.). 1095. Sisymbrium sophiae L. 659, SzHW, SIMK. és 1096. G. officinale 660, elhagyott h, ház körül md. — 1097. X. Loeselii L. Cent. 1. n. 49, 1755, Kh (SzHW), a Bd. — 1098. X. Orientale L. Cent. II. n. 173, 1756 (S. Columnae JACQ., SZHW, var. leiocarpum DC. Syst. II. 1821, 469), mezőn md; — var. hebecarpum KOCH in RÖHL . D. Fl. IV. 1833, 656, Bf, Gys, Kh; az 1095 és 1098 virágát Phytoptus átka rongálja. — 1099. G. altissimum L. 659 (6. sinapistrum CR. 1769, G. Pannonicum JACQ. 1786, SzHW), Kékkút (KIT. Bar.), Kh mezein ritka. — 1100. G. strictissimum L. 660, Bf völgyeiben (SADL.), T és Aszófő közt! — 1101. G. iunceum W. et KIT. in WILLD. Sp. pl. III. 1800, 513, sub Cheirantho (S. arenarium KIT . herb.!, Kisújszállásról; Brassica polymorpha W. et KIT. IC. t. 90, 1801), füves mezőn a Balaton meredekjén, Kajár és Siófok közt (W. et KIT. IC. I. 93). 1102. Alliaria alliaria L. 660 sub Erysimo, SzHW (All. officinalis ANDRZ., SIMK.), a bp sövénye mellett. 1103. Erysimum cheiranthoides L. 661, Gys völgyeiben. — 1104. E. Pannonicum CR . Stirp. fasc. I, 1762, 30, (E. odoratum EHRH . 1792, SzHW, E. virgatum SzHW, non ROTH ) a bp lejtőin és kőfalain. — 1105. E. repandum L.: Amoen. III. 1756, 415, SzHW, SIMK. Cheirinia repanda LINK , SZHW ) mezőn md. — 1106. E. diffusum EHRH . Beitr. VII. 1792, 157 (E. canescens ROTH : Catal. I. 1797, 76; E. angustifolium SzHW, non EHRH .), füves mezőn md. gyakori, helyenként, pl. a Bd szőllei közt, jellemzetes sereg nő ; Hegymagasi is ; — var. latifolium Boiss. El. Orient. I. 1867, 193 (var. lancifolium G. BECK , Fl. N.-Ö. 1892, 482), SzK, VB hegyein, a Bd szőllei közt (BORB. TTK, 1897, 433) Fd, a budai Sashegyen. Magis virescens, latifolium, foliis 8—16 mmtra latis, integris repandisque, heterotrichis, pilis quam in typo sparsioribus, bi-, trifidisque, posterioribus tarnen rarioribus; pedunculus calyci fere aequilongus, satis elongatus, A typo foliis latioribus heterotrichis, pedunculis magis elongatis, — ab E. Pannonico autem pilis haud conformibus, trifidis, floribus pallidioribus, pedunculis longioribus, foliis minus dentatis etc. differt. Lehet, növényünk a heterotrichia-ja miatt mind a BOISSIER, mint a BECK fajtájától eltérő var. diplotrichum, mert az E. dijfusum-o\. BECK is, BOISSIER is egyenlőszőrűnek írja, a mienk pedig kétségtelenül kétféleszőrű. KOCH ellenben azt mondja «pilis fere omnibus simplicibus» re ipsa bipartitis. Cheiranthus erysimoides L. 671, SzHW. — Erys. silvestre CR . havasi növ. n. v. 1107. Barbaraea barbaraea L. 660, sub Erysimo, SzHW (B. vulgaris R. BR. SzHW) nedv. mezőn elszórva md; — var. B. arcuata OP . in PRESL. FI. CÉCH. 1819, 138, sub Erys. Gys völgyeiben, a Bd. 1108. Conringia orientális L. 666 sub Brassica, mezőn ritka, mint behurczolt vándorfű: Ks, Bf. — 1109. C. Austriaca J ACQ . Fl. Austr. III. 1775, 283, sub Brassica, Fönyed körül ( KIT . Slav., NEILR . Aufz. 257), Kh (SzHW) n. v. Brassica oleracea E. 667, Br. rapa L. 666, termesztik (282. o.). Emennek elvadult, egynyáréltü alakja a Br. campestris L. 666, Kh (SzHW), — Br. napus L. inkább a szállításból vadul el, kivált a vasút mentén: Bg (SIMK.), Sf, Gys, Vd; — var. elaeosperma BORB. (var. oleifera DC. Syst. II. 1821, 592, non var. altera prius sic dicta, p. 590) ritkán termesztik. — Br. nigra L. 668, sub Sinapide, Kh elvadulva ritka.
