Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
391 Keresztes vir ágú ak, Cruci ferae. 1110. Brassica nova WINTERL Index, 1788, fig. 10 (Br. elongata EFRH. Beitr. VII. 1792, 159), Ks, Lepsény, Sf mezein. 1111. Sinapis arvensis L. 568, SzHW, SIMK. mezőn md; — var. orientális L. Cent. I. 1755, n. 53, Bg, Kh, Bf. Y. alba L. 668, vetik, elvadul; - S. incana L. Cent. I. 1755, n. 54 (Hirschfeldia adpressa MOENCH. Meth. 264) Kh (SzHW); hazánkból ismeretlen. 1112. Diplotaxis tenuifolia L Cent. I. 1755, n 6 sub Sisymbrio, mezőn md; a Bd Cystopus Candidus (PERS.) penészszel, elzöldülve, ellaposodva. — 1113. D. muralis L. 658, sub Sisymbr. (inch a scapifornii NEILR. Fl. N.-Ö. 737) Kh (SzHW), T (HAB. 17), Bf ( SIMK.), KS , Bd, Gys, Bg, Szántód, Vd; — var. raniosa NEILR. i. h. (D. intermedia SCHUR . En. 60) Bd. llí4. Alyssum Arduini FRITSCH. Excursionsfl. für Oesterr. 1897, 253, 628 (A. saxatile CRANTZ Stirp. 1769, 16, et autor. Hungáriáé mediae atque borealis, SzHW, non L. 1753, 650; Aurinia petraea a emarginata 1 SCHUR Enum. 61) a Bd szikláin (KIT . Bar.) bőven ! E sziklák ezen a szirtaranyon kívül a borostyán lombjával koszorúzva, a török meggy illatától elárasztva, tavaszkor fölséges képet nyújtanak (SIMK.). Koloska szikláin A!, a Tátikán (SZÉP I. 23). Szirmai csorbítottak. Túl-a-Dunánnak jellemző füve, bazalton és mészen egyiránt nő. Systematikailag olyan ritka növény, a mely A. saxatile téves név alatt lappangva, 1897-ig megfelelő nevet nem kapott, még LAMARCK, MOENCH, GILIBERT, stb. autoroktól sem, a kik a szabályszerűen megnevezett növényt is szokták más névvel ellátni. Csak KITTEL 2 kételkedett, vájjon az ő növénye az igazi A. saxatile-e ? Valóban az A. saxatile L. krétai félcserje «petala lutea integra», foliis «undulatis integris», s valószínűleg az A. Orientale ARD. Spec. alt. 32 is az A. saxatile-nek öblöslevelű v. öblösen fogas-levelű formája. Az A. orientalé-X meg az A. Arduini-t összekötő lánczszem az aldunai A. subsinuatum BORB. Ak. Közi. 1878, 178. Ennek a táskája még kisebb, mint az A. orientale-é, 4 mm. hosszú, 5—7 mm. széles, kerekded vagy széles fordított tojásdad, a tetején csonkított vagy csorbított, hállózatosan erezett, deres-zöld, a közepén is lapos. Melk, Árvavár, Petrozsény A. Arduini-)éx\ek táskája is csaknem akkora, 5 mm. hosszú, fordított széles tojásdad; míg Túl-a-Dunán alvidékén a termése még apróbb, 3—4 mm. hosszú, fönt 3 mm. széles, táskája zöld, fénylő, 1—2 magú s a középen kissé domború, termő fürtje sűrű. (subvar. lamprocarpuni). - 1115. A. montanum L. 650, Kh (SzHW) hegyein. LINNÉ leírása szerint a svajczi növény a tőalak (Thlaspi montanum luteum BAUH. Hist. II. 928, t. 929). Megegyezik vele a rhőne-melléki A. Rhodanense JORD. et PTURR. Brev. 1866, fasc. 2, 10, az ausztriai, valamint a magyar haza Alyssum «-montanum»-ának része. A korábbi nyilás apróbbvirágú és kisebbtáskás, ez a var. vernale SCHULT . Ö. FI. 1814, II. 228, mint az inkább nőjellemű eltérés. A tavasz utolja és nyár elejének eltérése az A. vernale KIT . in HORNEM.: Hort. Hafn. 1815, 601, KIT . herb. LI. fasc. n. 29! (A. rostratum SADL. Fl. com. Pest 1826, II. 126, et aut., non STEV. Mém. ac. Petersb. III. 1810, 295; A. m. var. elongatum ROCH. Reise 35, non DC. Prodr. I. 164, var. ramosum HEUFF. Enum.pl. Banat. 1858,21!; var. asyn &amum BORB. in BAENITZ Herb. Europ. 7294, 1893, A. rostratum b. vernale DC. Syst. II. 313, A. arenarium Aut. Hung., non alior. V. ö. M. BIEB . Fl. Taur. Cauc III. 433. Szoroshadban, Kh és Fűzfő körül. Magasra megnő (35—40 cm ), termetére az A. rostratum STEV. vagy A. Wierzbickii HEUFF. fajhoz hasonló, ágas, levele az A. montanum-énél megnyultabb (2—4 cm) és aránylag keskenyebb, keskenyen hosszúkás, ékalakú, kissé zöldebb és lazább-molyhú, mint az A. montanum-é, virága nagyobb,virágfürtje megnyúlt, lazább,szirma mélyebben szívmetszetű,termése nagyobb, sőt mind a KITAIBEL, mind a HEUFFEL példáján van 2—3-szor nagyobb néhány táska is, mint az A. montanum-é. — Az A. Wierzbickii-XCA laza fürtje, a hosszabb, szétálló szőrök hiánya stb., az A. repens-Xö\ szürke-molyhú, le nem kopaszodó termése, az A. Transsilvanicum-x6\ (SCHUR ) pedig ezen kívül kivált a keskeny levele stb. különíti el. Az a lánczszem ez, mely az A. montanum-tó\ az vernale-n és A. Trans1 Non A. emarginatum ZAHLBR . ap. Vis. fl. Dalm. III. 1852, 118. 2 Taschenbuch der Flora Deutschlands, 1844. 870.
