Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
368 Ajakosak, Labiatae. örvei összefolynak, virága valamivel nagyobb. Ez a nagyfokú szétálló bolyhosság egész a korolláig, s a gyűröttbodros levél a X. Danubialison, a X. villicaulis és X. pratensis orsovai ivadékán is meglátszik, de a X. Danub. kelyhének felső ajaka kurtább az alsónál, s a termete inkább a X. pratensis felé hajlik, foliis cordato-oblongis, magis ac in X. silvestri rugosis, obtusioribus, Corolla magnitudine X. silvestris. — A X. amplexicaulis LAM . Illustr. I. 1791, 68 ismeretlen kerti növény. — 737. X. silvestris L. (S. pratensis X nemorosa; X elata HOST . 1827, non POIR. 1804, X. ambigua CELAK., non SALISB. 1794, X. nemorosa SzHW, non L.), Bd-Tomaj temploma, Bf, Szgl, Szántód rétjein ; — var. maiorifora BORB. ÖBZ. 1889. 234, Bf, — var. ptcrotoma BORB. ined. foliis pinnatilobis, Bf. — 738. X. verticillata L. 26, SzHW, HAB. 17, ház körül a bakonyi parton, flore albo atque roseo ad Szgl; — var. polytoma BORB. TTK. 1894. 235, ÖBZ. 475. Villosa, foliis lyratis, paribus pinnarum 2—3-nis, oppositis alternisque, una cum segmento terminali maximo, argute atque lacerodentatis. Inflorenscentia albicanti villosa. Al, Békás-Megyer hegyein, ritka. 739. Origanum vulgare L. 590, SzHW, a bp bokros erdős h. gyakori; — var. chlorophyllum BORB. Bot. Centralbl. XVII. 1884, 370, Vasvárm. növ. 214, Kh erdeiben; — var. Barcense SIMK. Erdély 441, 1887, VB, Bf, Bd és Kh hegyein, inflorescentia quam in typo densiore, bracteae paulo maiores (var. puberulumi G. BECK Fl. N.-Ö. 993). 740. Thymus subcitratus SCHREB. in SCHWEIG , et KÖRTE Fl. Erl. 1811, II. 18; (Th. montanus var. Danubialis SIMK . Ak. Közi. XXIV. 10, 1891, 598) Kh hegyein (SZENCZY, BöRBÁs-nál: Közép-Európa .... kakukfüvei 1890, 69. old.; Th. montanus ÁRV. non W. et KIT .), a Bd tetején bőven, a nagy fűben nagyobbra nő, nagylevelü, Rf, Vállus, Récse. A Bd. Phytoptus scrpylli AM . gubacscsal ; — var. leucocosmius BORB. ined. (Th. Candidus? SzHW) corolla alba, a Bd, Vállus hegyein.— 741. Th. Chamaedrys FR. NOV. 1814, 35, Kh füves partmellékén. — 742. Th. effusus HOST, Fl. Austr." II. 1831, 137, var. Kapelae BORB. Symb. Thym. 1890, 79, a Bd (Th. acicularis SzHW, non W. et KIT.). — 743. Th. Collinus M. BIEB., Fl. T.-C. III. 1819, 401 (Th. Serpyllum SzHW, HAB. 17, non L.), Kh-től (HUTTER, BORB. id. h. 86) Ks-ig a bp füves lejtőjén, Vállus és Sf is, Bf Phytoptus (Calycopthora) serpylli AM. gubacscsal ; — var. subhirsutus BORB. et BR., Vasv. növ. 1887, 217, VB, Bd, Szgl, Kh hegyein, Sf keskenyebb levéllel, foliis lineari-lanceolatis, aut simpliciter lanceolatis. — 744. Th. praecox OP. Naturalientausch 1823, 40, Kh (SzHW), Szgl vára, A, VB, Ks; — var. spathulatus OP. Nat.-Tausch 1824, 105, SzK, VB, Bf, Szgl vára, Kh hegyein. — 745. Th. Marschallianus WILLD. Sp. pl. III. 1800, 141, BORB. id. h. 99 (Th. Serpyllum f. Pannonicus Marschallianus (sic) SIMK. 189), füves h. md; — var. latifolius M. BIEB. FI. T.-Cauc. II. 1808, 59, a bp, Kt. — 746. Th. glabrescens WILLD ., Wilde Baumz. 1811, 507 (Th. angustif alius SzHW, non PERS.), Ks-től Bf-ig elszórva, Kh, Bg. — 747. Th. lanuginosus MILL . Diet. 1768, n. 8, Kh (SzHW), T (Th. hirsutissimus Rel. KIT. 113, BORB. i. h. 102—103), Bf, VB és SzK hegyein; var. Th. sparsipilus BORB. i. h. 1890, 94, T. — 748. Th. angustif alius PERS. Syn. . II. 1807, 130, a márkói erdőben (PILLITZ); cfr. n. 746. Th. Wierzhickii OP., SZHW, ismeretlen. 749. Calamintha villosa PERS. Syn. II. 1807, 131, sub Acino ( Acinos vulgaris SzHW, Calamintha Acinos HAB. 16), száraz mezőn, tarlóban md. — 750. C. intermedia BAUMG. Enum. Transs. II. 1816, 184, sub Melissa (C. silvatica BROMFIELD in Engl. Bot. t. 2827, 1849 ; a júliusi virágzás (= Th. Calamintha SzHW, non-al.) egyszerűbb, nem nagyon ágas, kevésvirágú ; a későbbi sokkal ágasabb (C. officinalis HAB. 16, Th. et Melissa Nepeta SzHW, non al.; v. ö. 297. o.), Al, VB, SzK, A (Koloska), T, Rf, a Bd, Kh hegyein, Büdöskút felé, a Csapi-hegy, Tátika, Szántó (PIERS ) erdejében. Virága 15 mm., SzK körül 2 cm. hosszú. 751. Clinopodium vulgare L. 587, SzHW, HAB. 11, 16, a bp md. 752. Melissa officinalis L. 592, Vászoly és Aszófő közt árnyékos völgyben, néhol kertbe ültetik. 753. Brunella (aliis Prunella) vulgaris L. 600, SzHW, nedves h., gyümölcsösben md. — 754. B. pinnatifida PERS. Syn. II. 1807, 137 (B. laciniaia elatior Salis
