Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Ajakos ük, Lahiatae. 369 MARSCHL . Flora 1832, 2. Beil. 18 Kh, Vállus, F füves h., ritka; — var. angustisecta BORB . Vasvárm 219, Kh vadas kertjében, ritka. — 755. P. laciniata L. 600, Rel. KIT. 6, SzHW, a bp md. — 756. B. dissecta WENDEROTH , Schrift, der Gesellsch . . zu Marburg, 1831, 49 (B. bicolor G. BECK ), A, Vállus hegyein ritka. Az országban elszórva szintén terem: Krassova állomása, Kolosvár (Szénafű, BORB. 1878), Hosszúaszó ( BARTH indeterm.) ; a var. variabilis G. BECK , Zool.-bot. Gesellsch. 1882, 186, Krassova, Stajerlak, Szegszárd (HOLLÓS), Hüsvölgy Budán, Ostária.— 757. B. grandiflóra L. 600, A, Vállus hegyein. 758. Scutellariagalericulata L. 599, SzHW, nedv. h. md, a déli parton gyakoribb, egész a vízig behat. Vd, Kt medenczéjében. A hévvízi példa kopasz, a boglári és szántódi aprószőrű (var. pubescens BENTH. Lab. 1834, 697, «at vix in Europa»!) — 759. Sc. hastifolia L. 599, Kh (SzHW), VB nedves h. — 760. Se. Columnae ÁLL. Fl. Pedem. 1785, I. 40, a Malomvölgy bokros helyein, SzK határában. 761. Nepeta cataria L. 570, SzHW, SIMK. 189, ház körül szálonként md; Szgl árnyékban jóval nagyobblevelű. — 762. N. Pannonica L. 570, Kh magasabb vidékén (N. nuda et Pannonica SzHW, non L.), Balla puszta fölött az erdőben (PILLITZ). 763. Glecoma nova WINTERL, Index 1788 (G. hirsuta W. et KIT. t. 119, 1802, SzHW, SIMK .), bp füves, bokros és erdős h. md; — var. lamiifolia SCHUR , Sertum, 2237, 1853, Enum. 533, BAENITZ Herb. Europ. 7310, erőteljes nagy példák, Laniium módjára megnyúlt nagyobb levelekkel, a Bd tetején, itt tele van Aulax glecomae HART , (macskagumi, m.-töki, m.-gödölye) gubacscsal, s olyan szőrös mint a tápláló füve (TTK. 1893, 246); Bf, A bokraiban; — var. brachytricha BORB. ined. Cum G. Pannonica mox sequente, quod habitum attinet, bene convenit, at calycis dentes G. hirsutam referunt, a qua foliis fere glabris, una cum caule et petiolis sparse breviterque pilosis differt, pilis diametro caulis brevioribus. Gys völgyeiben. — 764. G. Pannonica BORB. (G. hederacca X nova) TTK. 1897, 378, SCHULTZ , Herb, norm. nov. ser. XXXV. 3458, 148, 1898. Caulis rigidus, una cum petiolo margineque foliorum more G. novae villosus, quacum, calycis dentibus exceptis, bene convenit, habitumque eius bene refert. Folia inferiora reniformia crenata, superiora paulo maiora, cordiformia, grosse dentata, illis G. hederaceae typicae paulo maiora. Dentes calycis ovati, in aristam acuminati, tubo triplo breviores, ut in G. hederacea. non subulato-acuminati, neque elongati ut in G. nova. Gys völgyeiben, a szülők közt. A kehely fogát tekintve a G. hederaceá-xa\ megegyező, de egyéb bélyege inkább a G. hirsutd-é. A G. hederacea var. villosá-xal (KOCH , Synops. I. 1837, 563), valamint a G. heterophylla-xa\ OP. alig egybevágó, ez a kettő aligha hybrid-eredetű. Van t. i. a G. hederaceá-vvak eltérése, mely OPIZ leírásának (Naturalientausch 1824, 61, REICHENBACH Fl. Germ, excurs. 316) megfelel, de a G. hirsutd-hoz semmi köze, csak szőrösebb, vagy REICHENBACH és NEILREICH (Fl. v. Nieder-Österr. 496) szerint éppen kopaszodó, felemáslombú. — 765. G. hederacea L. 578, SzHW, SIMK. kissé nedves h , gyümölcsösben md ; — var. micrantha BOENN. in RCHB. Fl. Germ. exc. 1831, 316, Gys, Bd, a patacsi major körül, a typusnak inkábbnői (gynodynamus) alakja ; — var. maior GAUD . Fl. Helv. IV. 1829, 46, az inkábbhím alak, md ; -— var. lobidata KIT. Addit. 1863, 130 a nagyobb-, karéjkásabb- és kopaszlevelű eltérés, Gys, Bd, Szgl. A G.globidata HAZSL. Magyarhon edényes növ. 238, sajtóhiba útján, a leírás nyomán a G. nová-hoz, a G. rigida ROCHEL, melyet KERNER a G. hirsutá-hoz vont, SCHULT . Österr. Fl. II. 1814, 133 szerint a G. hederaceá-hoz tartozik. Valamennyin él az Aulax glecomae gubacs. 766. Dracocephalum Austriacum L. 595, Bf erd. (SIGM. 47), Kh (SzHW), n. v. 767. Melittis melissophylla L. 597, SzHW (M. grandiflora SzHW, an SM. ?), televényesebb erdőben Bf (SIMK.), Bd, Gys, Kh, 768. Lamium amplexicaule L. 579, SzHW, SIMK., mezőn md; a Bd 1897. szept. 2. zárvaporzó (clandestinus flos) virággal.— 769. L. purpureum L. 579, SzHW, SIMK., md. — 770. L. maculatum L. 1763, 809, SzHW, SIMK.; var. foliosum CR. Stirp. IV. 258, 1769, G. BECK, 1. c. 1019 (var. australe BORB. Budapest növ. 106, a 1 «Caule pedali, floribus plerumque violaceis.» A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. rész, 2. szakasz. 24
