Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Ajakosak. Labiatae. 367 in Jahrb. des naturhist. Museum von Kärnten, XXII. füz. 1893, 121, non BOREAU Fl. centr. Fr. ed. III. 1857, 507, nec POEPP . Fl. chil. exsicc.) a büdöskúti völgyben. Foliis oblongo-elongatis, anguste serratis, subvillosis, omnibus fere aequalibus; pcdicellis sparse pilosis. — 727. M. arvensis L. 577, var. nummularia SCHREB . in SCHWEIGGER et KÖRTE Fl. Erlangensi II. 7, 1811, a büdöskúti völgyben (M. arvensis SzHW). A M. arvensis Hab. 14, Zánka vidékéről szintén ide vagy az előbbiekhez tartozik. — var. diversifolia DUMERTIER, Florula Belg. 1827, 49, a büdöskúti völgyben. — 728. M. Pulegium L. 577, SzHW, BORB. FK. 469, az egész part nedves iszapos h. — var. villicaidis BORB. Békésv. fl. 1881, 74, caule horizontaliter hirto, foliis serratis, supra pilosis glabrisve. Tp és Gys körűi. 729. Lycopus Europaeus L. 21, SzHW, a «Marrubium palustre glabrum» ex BAUH. Pin. 230 idézete nyomán a tőalak a kopasztermetű var. glabrescens SCHMIDELY, Bull. soc. bot. Geneve 111. 128. A Balaton partján ritkább, Sf, Szántód, Bg, Kh, Szgl, AI, Ks ; — var. pubescens BENTH. Labiat. 1833, 186, DC. Prodr. XII. 178 «caulibus obtusioribus foliisque valde nervosis utrinque (breviter) pubescentibus». A, Al, Sf, Bd, Kh partján, H ; — var. sublanatus BORB. in PACHER-Í, Nachträge zur Flora von Kärnten, 1894, 104. Caulis lanugine albicans, folia, quod formám attinet, ab illis typi non diversa, superiora utrinque angustata, supra intense viridia pilosa, subtus glaucescentia, praecipue nervis crassioribus villosis, inferiora basi pinnatifida. Lanugo caulis a L. modi, folia a L. Europaeo. A L. niolli KERN . ÖBZ. 1866, 371, foliis elongatis, oblongo-lanceolatis, caule longius lanuginoso differt. Folia L. mollis abbreviata, dilatata, ovata, inferne latiora, basi breviter contracta, etiam inferiora breviter petiolata, caulis aequaliter foliatus, in var. sublanata superiora conspicue minora, lanceolata. Vd lápján, AI nádasa körül, Szgl, Tp nedves h. Budapesten az Angyalmezőn, Fuzine körül, Kameral-Moravitza, Zágráb és Divosello (Lika) hegyeinek nedvesein. — 730. L. exaltatus L. fik Suppl. 1781, 87, Arács szőllei kerítésénél (Rel. KIT. 113), Bf (SIGM. 47), Kh (KIT. Bar.) n. v. 731. Salvia glidinosa I.. 26, «foliis cordato-sagittatis» Bd ; — var. hastata BORB. ined. foliis hastatis, Récse bokros h., Vászoly völgyeiben. — 732. S. Aethiopis L. 27, SzHW, SIGM. 48 (S. patula HILLEBR. 40, non DESF.), Téténytől kezdve a dp vasút töltésén gyakori, hihetőleg ez a terjesztője, de a keleti és bp mezein is md gyakran barangol (barlanglapu), Lepsény a Kajár sós h. (Rel. KIT. 113). Kertben is. — 733. X. Austriaca JACQ. Fl. Austr. II. 1774, 8, Kh (SzHW, n. v.), A, Lepsény és Sf közt mezőn. — 734. X. pratensis L. 25, SADL., SZHW, HAB. 17, füves mezőn md. Fd szép pirosvirágú (var. rhodantha BORB ined). Bf Phytoptus (Bursifex) salviae AM . gubacscsal a levelén; — var. minoriflora BORB. ined. (var. parviflora WILLK., non VAHL, cfr. ÖBZ. 1887, 260), floribus fere duplo minoribus, galea curvata. Kh és Szántód körül, mind a két helyen fehér virággal is, F, T. — 735. X. dumetorum ANDRZ . in BESS . En. 3, 1822, F, Kh és T füves h. A «galea rectiuscula» jól kitünteti; különben hajlandó lennék a X. pratensis kisebb-virágú női példáinak tartani. A fentebbi var. minoriflora kétségtelenül a legközelebbi lánczszem hozzá a X. pratensis alaksorozatában. — 736. X. nemorosa L. 1762, 35 (S. silvcstris SzHW, HAB. 17, non L.), az egész Balaton mellékén bőven és uralkodó, még a somogyi part homokján is. Sz.-Jánoskóró; gubacsa ugyanaz, mint a X. pratensis-é; — var. Banatica WIERZB. in HEUFF. Enum 1858, 139, Szántód füves lejtőin, foliis latioribus, plusminus brevius petiolatis, basi cordatis, glabrioribus ; — var. albiflora BORB. Vasvárm. 214, T, Bf; — var. submollis BORB. TTK. 1896,45. Notis omnibus cum typo bene convenit, sed caulis patenter (non adpresse) pubescens, pilis diametro caulis conspicue brevioribus. Folia latiora, basi cordata, superiora quoque petiolata. T füves lejtőin. Budapest körül a Zugligetben, Sz.-Gellérthegyen, a Rákos füves mezőin, R. Palota körül s a régi lóverseny téren A X. nemorosa L. var. submollis szárának szétálló szőrezetéről a X. villicaidis-hoz (BORBÁS: A magyar homokpuszták növényvilága 1886, 83) hasonlít, de az utóbbi sokkal jobban eltér a var. submollis-tói, mert a X. villicaulis-wak (S. amplexicaidis RCHB., NEILR., HEUFF., non LAM.) csak a legalsó levele nyeles, a többi nyeletlen, tompább, nem deres, a visszája, valamint a szára, hegyelevele, kelyhe, szirma hosszúbolyhú, úgy hogy a virágzata szürkéllik,
