Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
348 Fészkesek, Compos itae. Sz. Mark szigetszirtjére, mennyi töméntelen ott, ugyan olyan körülmény közt, az Artemisia saxatilis, sőt ugyan olyan kísérői vannak, a mely mediterrán füvek ma Bf hegyein is bőven és jellemzően nőnek (Aethionema saxatile, Scilla autumnalis, Hippocrepis comosa, Lepidium graminifolium, Onosma arenarium stb.). Az ősidőben a magyar tengerpartig A. saxatilis is egyenletesebben nőtt. Később a közbe eső helyekről eltűnt, de hazánk két végpontján, mint természetes emlék fönnmaradt. A Balaton mellékén lassan fejlődik. Apró fészekvirágzatát már jún. közepén látni, júl. végéig alig fejlődött valamit, 1894. sept. 9-én még nem virágzott. Sarjról azonban nagyon gyarapodik. Hogy Túl-a-Dunán sok helyére: a Mecsekre, a Balaton és Fertő mellékére stb. külön-külön történetesen hurczolódott volna be, alig gondolható, másrészt oly későn érlel magvat, hogy már ezért is nehezebben hurczolódhatik szét. A tengerparton (Novi, Zengg, Cirkvenica) a Cecidomyia tubifex Bé gubacsa is bőven nő rajta, a Balaton mellékén nem láttam. Túl-a-Dunán kívül hazánkban csak Csiklova szikláin terem (HEUFF. Enum. pl. in Banatu 96), ellenben Szerbországból (Rtanj), a magyar meg a horvát tengerpart számos helyéről, Krajnából (Nanos) valamint Alsó-Ausztriából (Mödling, Eichkogel) is megvan gyűjteményemben. 529. A. Pontica L. 847, Szgl bazaltján (Kit. Add. 82), Bf (SIMK.), Hegymagasi körül. — 530. A. campestris L. 846, SzHW; HILLEBR. 40, md; Bt sérülés utján elmolyhosodott levelekkel; Fd Cecidomyia artemisiae Bé gubacscsal. — var. sericea Fr. Nov. 1828, 266 a tőalakkal, de jóval ritkább. — 531. A. Austriaca JACQ. FI. Austr. I, 1773, 61, T (HILLEBR. 40) lejtőin, kivált a keleti oldalon (BORB. in Baen. Herb. Eur. 7725, 1894, et SCHULTZ herb. norm. 3525) — 532. A. scoparia W. et KIT. IC. 1801, t. 65, torzlófű, száraz mezőn, lejtőn Kh (SzHW), H, Zánka (HAB. 13), Bd, Kis-Eörs, Akaii. — 533. A. vulgaris L. 848 md. 534. Gnaphalium silvaticum L. 856, SzHW, (G. silvestre? HAB. 17, T) magasabban fekvő erdőben Kh, Vállus Bd, a Csapi-hegyen. — 535. G. uliginosum L. 856, SzHW, a parton ritka: Kh, Récse. — 536. G. luteo-album L. 851 iszapos h. Kh (SzHW), Bd (SIMK.), F, L.-Tomaj és Tp közt, Bg, T. — 537. G. dioicum L. 850, Kh ! (SzHW) hegyein, a Csapi-hegyen. 538. Helichrysum arenarium L. 854, sub Gnaph. Kh (SzHW), Gys völgy.!, Kékkút (Kit. Bar), Fd régi állomása körül homokon, N.-Bajom és Mesztegnye közt. 539. Filago Germanica L. 857 sub Gnaph. (G. canescens JORD.), Kh (SzHW), Bd (SIMK.). — 540. F. apiculata SM. Phytol. 1846, 575 (F. lutescens JORD. 1846) Büdöskut (Kh) fölött s a Köcsitónál (A.-Eörs) ritka. — 541. F. montana L. 857, sub Gnaph. Kh (SzHW), Bd-Tomaj, Récse száraz mezőin. — 542. F. arvensis L. 856. sub Gnaph., SzHW, SIMK. (F. vulgaris HAB. 13, 17, non Lam.) a bp., Récse Vd. 543. Carpesium cernuum L. 859, Bd (Rel. KIT. 5, Add. 84), Szgl ! (SIGM. 46), Kh erdeiben, de csak szálonként; a Tátikán ( PIERS!).— C. abrotanoides L. 860, chinai bevándorolt fű, Khv (SzHW\ n. v. SIMK. 192 csak a Drávától közli. 544. Senecio vulgaris L. 867, SzHW, SIMK. md. — 545. X. viscosus L. 868, Kh (SzHW), Bd, T hegyein. — 546. X. silvaticus L. 868 a Bd lejtőjén Tomaj felé. -— 547. X. tenuifolius JACQ Fl. Aust. III. 1775, 42 (S. erucifolius SADL. non L. X. ternifolius SzHW, lapsu calami) Bf, Kh, F ! füves bokros partján. — 548. X. jacobaeus L. 870, SzHW, HAB 17, bp. — 549. X. barbareifolius KROCK. FI. Siles. II, 1790, 421, BORB. FK 469 (X aquaticns SzHW, non HUDS.) md. — 550. X. dorius L Syst. X, 1759, 1215, Sf és Kiliti közt réten, Sf, Lepsény felé a vasút m. — 551. X. paludosus L. 870a, Kh (Arv.), F, Al partján nádasban ritka. 552. Erechtites hieracifolia L. 866 sub Senecione, amerikai jövevény, apró példáit CZAKÓ Kh partján (BORB. ÖBZ. 1893, 68) szedte, a Tátikán ( PIERS ap. BORB. TTK. 1893. 48). b) Csöves fészkesek v. bogácsneműek, Cynerocephalae. Calendula officinalis L. 921, kertben, néhol elvadul, de nem marad meg. 553. Echinops multiflorus LAM. Fl. Fr. II, 1778, 2 (E. spliaerocephalus L. Sp. pl. ed. II. 1763, 1314, pro parte, et aut Hung.; E. paniculatus BAUMG. Enum. stirp.
