Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
345 Fészkesek, Compos itae. 477. Scabiosa agrestis W. et KIT. Icones t. 204, 1806, non SCHM. FL. Boém. 1794, 76, Khv (SzHW), n. v.; Sc. columbaria L. 99, Kh (SzHW), a bd-i öböl rétjén (HAB. 12) n. v — 478. Sc. ochroleuca L. 101, md ; — var. aequiflora BORB. Vasv. növ. 187, Rf. Exemplar praecipue femineum ; — var. Scopolii LINK, Enum. horti botan. Berolin 1 (1821), 128 (var. angustiarum SIMK. Ak. Közi. XVI. 1879, 141) foliis minus fissis, rachi integra dilatata a typo differt. Aberratio semifissifolia, quae in Dipsacaceis saepius occurrit. Ks száraz füves helyein, egyszersmind forma monstruosa perinvolucrata, involucri foliolis frondescenti accretis, ut in Succisa p. 344, Knautia p. 343. — 479. Sc. canescens W. et KIT . Icon. t. 53, 1801, SzHW, még pedig a kopaszabb hegyi alak (Sc. suaveolens DESF. Tabl. bot. 1804, 110. foliis glabris vei pariim pubescentibus, Felsó'-Eörs (Rel. KIT . Ill), T (S. incana KIT. Bar.), Cserszeg hegyén s a völgyekben, Kh, Gys, A, Koloska sziklás h. A borzas tőalak inkább homoki, ezt a Balatonnál n. v. 40. család. Fészkesek, Compositae. a) Sátorozó fészkesek, Corymbiferae. 480. Eupatorium cannabinum L. 838, SzHW, md ; — var. salicifolium BORB. M. orv. term.-v. Münk. 1891, 487, Bd, Bd-Tomaj partján. Récse. 481. Petasites hybridus L. 866, sub Tussilagine, nr. 6 ( Tussilago P. ib. nr. 7), Kh (KIT. Add. 68), Bf (SIMK.) sédje mentén. — 482. P. albus L. 866, sub Tuss. (T. alba et spuria SzHW, non RETZ.) Kh és Gys völgy., nedves h. elég ritka. 483. Tussilago farfara L. 865, elszórva Kh (SzHW), Bf (SIMK.), VB, Sf, Bg, Bd. 484. Aster tinctorius WALLR. Linnaea 1840, 641, Kh (A. Amelias SzHW, non L), Sárkányerdő (HAB. 11), Bf, A, Csp. — 485. A. Pannonicus JACO Hort. Vind. I. 1770, t. 18, Kh (A. P. et Trifolium SzHW, BORB. FK, 472, non L.), Ks, Sf, Fok-Szabadi, Szántód, Bg sós partján elég ritka, T rétjén (SIMK.), Lepsény és Kajár közt, Kövesd. 480. Erigeron Canadensis L. 863, SzHW, HAB. 16 md, még Büdöskútnál is. — 487. E. corymbosus WALLR. Linnaea 1840, 642 (E. acer SzHW, non L.; var. leucopappus SCHUR , Enum pl. Transsilv. 1866, 308) Bf, Gys, Kh völgyeiben, Sf homokján jún. júl. Bg. 1894. máj. 5. Korábbi nyárelőző eltérés, az őszi E crispulus követi. Merev, egyenes-szárú^ levele nagyobb, nyelvforma lapos, vagy keskeny, hosszas-lándsás, szőrös. Gyökere kétnyáréltű vagy kevéssel tovább él. Szára meglehetős sűrű, vízszintes és apró szőrökkel szürkéllik, virágzata laza, az apróbb példáké fürtös, az erőteljesebbé fürtösen sátorozó. Elágazásának tengelye, fészkének nyele, hegye-levele vízszintesen szürkcsborzas, bóbitája fehérlő, fészekpikkelye fehéresbolyhos. Gyakori az országban, Erdélyben is (Hosszúaszó légit BARTH , Petrozsény Kolosvár). — 488. E. crispulus BORB. ined. Inkább többnyáréltű, virágzása idejében a tavali szár maradványa gyakran látható. Berzedt-ágú, kopaszabb és zöldebb, mint az előbbeni, levele kisebb, keskenyebb, gyakran bodros, keskenylándsás, mind a két oldalán kevés- és lesimult-szörű, gyakran a szabad szemnek csaknem kopasz. Virágfészke sátorozó, sűrűbben csoportosodik, mint az előbbié. Fészkének a nyele, virágfészke kevesebb- és rövidebbszőrű, tehát zöldellőbb vagy barnásabbszinű, nem szürke, mint az előbbié. Sugárvirága szép lila, a szennyesfehér bóbitánál észrevehetően hosszabb. Aug. Szept. A bp. füves parlagján, Siófok Sóstavánál, Bg. REICHENBACH (Flora German, excurs. 239.) és CELAKOVSKY (Prodr. 223) szavaiból méltán következtetem, hogy az Erigeron fajai között évszakbeli másformaság (saisondimorfismus) uralkodik (299,303. o ). Az E. crispulus az Erigeron serotinus WEIHE (Flora 1830, 258; E. acer? L. 863) parallel, bodroslevelű eltérése, a melytől kivált a kopaszabb vagy puhábbszőrű külseje és fehér bóbitája különbözteti meg. — 489. E. praecox CELAK. Prodr. 1891, 223 pro var. (E. rufopappus? SCHUR 1. c. 308; E. flexuosus et E. serotinus VUKOT. Compositae p. 7 et 8, 1881). Bf hegyein (1891. jul. 27), Horvátországnak számos helyén gyűjtöttem. Fiatalabb korban (jún.) szőrösebb, később
