Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
346 Fészkesek, Compos itae. kopaszabb, zöldebb, de a levelének mind a két lapján kevés, lesimuló szőre van. Ilyen a bf példa. Szára szögletes, szőrös. Levele lapos, megnyúlt. Bóbitája vöröslő. Az északibb «£. serotinus WHE.»-nak nyárelejei nemzedéke. 490. Stenactis annua L. 875 sub Astere, SzHW, elszórva md; — var. coerulesceus BORB. M. Orv. Term.-v. Münk. 1894, 277, Gys völgyeiben. Pécsen kívül Sestina Zágráb, a Gosjak-tó körűi ( RICHTER L.) Horvátországban s Velem körűi Vasvárm. 491. Bellis perennis L., 886 SzHW, SIMK ., a bp., Récse, Kh partján is. 492. Solidago virga aurea L. 880, Kh (SzHW), Bd a Kőkapu szikláin, Récse. 493. Linosyris linosyris L. 841 sub Chrysocoma, KIT. Add. 72, Rel. KIT. 111, SzHW, HAB. 11a bp. füves lejtőin. 494. Micropus erectus L. Sp. pl. 1753, addend, numeris haud. notat., post indicem a bp. száraz lejtőin Akarattyától (HILLEBR. 40, Rel. KIT. 111) Zánkáig (HAB. 13, 17). SIMKOVICS 193, a HABERLANDT növényét a Filago arvensis-hez vonja, mert HAB. ezt a vidékről nem említi. Minthogy azonban ez a fű a Balatonnál elég gyakori, SIMK. kivételével, mások is lelték itt, HAB. is lelhette, annál inkább, mert valóban Filago vulgaris néven a Micropus-hoz hasonló F. arvensis-t is említi, s magam Micropus-1 T., Dörgicse fölött, a HAB. közölte helyen szintén láttam. Inula Helenii L. 881, SzHW; Nagy-Récse meg az állomás közt a séd m. bőven, néhol kertben. — 495. I. Germanica L. 883, Rel. KIT . Ill, Kit. Bar., SzHW, a bp. elszórva, Cecidomyia (Diplosis) subterranea FRFLD. gubacscsal (Bf), de a Bd nincs. — 496. I. ensifolia L. 886, Rel. KIT., SZHW, a bp., de nem gyakori; — var. latifolia SCHUR En. Transs. 313, AI, SzK sziklás füves h. — 497. I. liybrida BAUMG. En. III. 1816, 132 (I. ensif. X Germ.), a szélesebblevelű Bf Tamáshegyének a tetején, Ks dombjain; — var. pseudoensiformis SCHUR , ÖBZ. 1861, 92, a keskenyebblevelű, u. i., A. — 498. I. Vrabélyiana KERN . ÖBZ. 1868, 297 (I. ensifolia X subhirta), Ks, AI, Kh (Gyötrös) hegyein; — var. subeordata BORB. Bpest növ. 1879, 84, Kh. — 499. I. salicina L. 882, SzHW, Rel. Kit. 5, 1 de csak a száraz-hegyi alakja: a var. subhirta C. A. MEY, FI. Wiatka, 1848, 46, (I. obvallata KIT. Add. 73, 1863) a bp, itt-ott (Bd) megszakadva, Kt. Szára lent, valamint az alsó levele borzas, a ritka I. Hetruscá-é MORETTÍ, Diar. phys. Ticin. IV. 1822, 54 kopasz. Ha az északibb I. salicina a régibb nedvesréti typus, akkor az I. subhirta a száraz talajon vált ki belőle (260. old.). — 500. I. semihirta BORB. Ak. ICözl. XV. 1878, 372 (I. hirta X subhirta; I. Ménesicnsis SIMK. ÖBZ. 1889, 131, a kh-i hegyeken. — 501. I. hirta L. 883, HILLEBR. 40, SzHW, hol ágas, hol ágatlan, vagy vegyest a bp ; — var. angustata BORB. in BECK , Monogr. Inul. 1881, 30, VB, Gys. — 502. I. oculus Christi L. 881, Rel. Kit. Ill, a bp. száraz lejtőin VB-től T-ig (HAB. 17), Kh (SzHW), FokSzabadi (Kit. Bar.). — 503. I. squarrosa L. 861, sub Conyza, SzHW, non L. Sp. 1763, 1240 (I. Conyza DC, SIMK .), a bp. elszórva, H. — 504. I. Britannica L. 882, SzHW, SIMK., md; — var. angustifolia BOENN. FI. Monast. 256, 1824, Al, Kh. — Az Inula hazánkban a szőllőtermelés kísérője. Jó bortermő h. sok Inula szokott nőni. A Balaton mellékén kevesebb (279. o.). 505. Pulicaria pulicaria L. 882 sub Inula, SzHW, nedves h. md, de inkább csak szálonként. — 506. F. dysenterica L. 882 sub Inula, SzHW, u. i., H, Kt. A nőalak (gynodvnam): var. Taurica M. BIEB. Fl. Taur.-Cauc. III. 1819, 575 (F. uliginosa STEV., DC. Prodr. V. 478, non HOFFMS . et LINK, P. Stevenii NYM. Syll. 19), Ks, Bd-Tomaj, Szgl partján. 507. Buphthalmum salicifolium L. 904, Khv (SzHW) n. v. Helianthus annuus L. 904, olajnak termesztik. — H. tuberosus L. 905, néhol kertben, Ks zab közé takarmánynak vetik (csicsóka). 508. Bidens tripartitus L. 831, SzHW; nedves h. md. — 509. B. cernuus L. 832, SzHW. rendesen sugárzó fészekkel, u. i., H. — B. annua SzHW (?). 510. Anthemis Austriaca JACQ. FL. Austr. V. 1778, 22, SADL., SZHW, a bp. munkált h. szálonként, Vd körűi is. — 511. A. tinctoria L. 896, SADL., SZHW, 1 A Reliquiae Kitaibclianae Iter Baranyense-je több helyen Árocsi községet említ, a mi kétségtelenül Arács, a balatonmelléki községek között.
