Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Tölgyfafélék, Cupuliferae. 331 vagy kisebb, kurta, kerekded vagy széles kerülékdec 1, az alja kerekített, egyenetlenül vagy kétszer fürészelt, a csúcsa kerülete kerekített, nem csorbított, mind a két fele fénytelen, a visszája sáppadtabb, kissé ragadós, a fiatalnak mind a két lapja szőrösödik, végre kopaszodik, a szőrezet leginkább a visszája vastagabb erein marad meg, oldalere egy-egy felől 7—8. Levélnyele pelyhes, hajtása ezenfelül ragadós, végre többé-kevésbbé kopaszodik. Altoboza nyeles, ismert fajainkénál feltűnően nagyobb, ellipsoid vagy tojásdad. Magva kerekded rhombforma, 3% m mhosszú, 3 mm. széles, fényes, zászlótlan. A Bd partján néhány kis fa. Az A. inccinától nem szürke, sem nem molyhos, kerekded és bőven prémes, kissé ragadós levele, nagyobb és nyelesebb áltoboza különbözteti meg. így tér el az A. pubescens-XoX is, subviscida varietásától pedig ezen felül nagyobb, inkább fénylő és jobban fürészelt levele is elválasztja. Az A. barbata C. A. MEY. előttem kétes, KOEHNE (Deutsche Dendrologie 115) A. glutinosa X subcordata r-nak jelöli, REGEL i. h. 161 az A. pubescens-hez, DC. Prodr. XVI. b. 187 az A. glutinösá-hoz kapcsolja. Az A. Balatonialis-X., rövid levele enyves hajtása, nyeles toboza és zászlótlan termése inkább az A.glutinosá-hoz vonja, tőle pelyhessége, levelének alakja és nagy tobozai különböztetik meg. Lehet, hogy A. superglutinosa X incana, de nem az, a melyet SIMKOVICS ezen a néven az Ak. Közi. XVI. köt. (1879) 148. 1. megkülönböztetett. 26. család. Tölgyfafélék, Cupuliferae, erdőalkotó fáink. 353. Carpinus betidus L. 998, HAB. 11, a bp erdeiben elszórva. Phytoptus carpini FRFLD (Bf, SZÉPL. 14) gubacscsal; — var. edentida KIT . in ROCH. PL. Banat. 1828, 26, Kh Büdöskút felé. Corylus colurna L. 999, ültetve Füreden. 354. Corylus avellana L. 998, SzHW, a bp elég gyakori és változó, nagyobbtermékű, jobb fajtái is vannak. A Phyllactinia guttata LEV . a levele visszáját egész ellepi, s fehér tőle; — var. ovata WILLD. Sp. pl. IV, 1805, 470 (var. brachychlamys SPACH), Kh, Gys, Vanyarcz, Bd, Rf, Bf; — var. gloiotricha BECK , Fl. Nied.-Österr. 1890, 267, a Bd; — var. schizochlamys SPACH, Ann. sc. nat. sér. 2, XVI. 1841, 106, Kh, Gys, nyári hajtásán csuklyás levéllel is, Kt (C. colurna? HERM. G. I. 129. Ha a meghatározás helyes lenne, akkor is csak ültetett fa lehet Pápakovácsi [bendei] erdejében) ; — var. glaucescens BORB. in BAENITZII Herbar. Europ. nr. 8333, 1895 (1896) foliis tenuibus, subtus glaucescentibus, ad nervos pilosis, immixtis hinc inde setis glanduliferis, illis ramulorum aestivalium elongatis, oblongis, ramorum fructiferorum dilatatis. Pedunculi atque petioli dense glanduloso-setosi. Cupula biserialis, interna setoso-glandidosa, glandem oblongata compressamque superans, laciniata. Kt, Gys, Vanyarcz, Bd, Al erdei szélén. Nagyobbmakkú, nemesedett fajta; — var. striata WILLD . Spec, pl IV (1805), 470 barázdált vagy réselt (hosszában behasadozott) makkal, Kh, Szgl, Bd erdőszélein, a Pilisen, Urvölgy, Lucski, Zólyom-Brezó és Blatnicza körül is. 355. Quercus Robur L. 996 (Qu. pedunculata EHRH., SZHW, HAB. 11, 14, 18; var. borealis HEUFF), a bp hegyein egyenként mindenütt, de alacsony, sőt bokornemű is, H, Sf. Zsíros gubacsot (Cynips calycis BURGSDF.; C. quercus calycis HAB. 18) is termel, de a fa szálonként teremvén, a productio kevés (V. ö. 273. old.). Kis-Récse, Bakónak környékén, a Csapi-hegyen, valamint a récsei állomásnál is gyakoribb. Cupulae squamis remotis, baud imbricatis, coalitis apice solum liberis. A zsíros gubacson kívül még a következő gubacsokat láttam rajta: 1 Neuroterus lenticularis OL., N. ostreus HART., N. numismalis OL., Aphilothrix gemmae L., Cynips calyciformis GIRAUD, C. Hungarica HART., Dryophanta longiventris HART ., Sf (SZÉPL.), Andricus superfetationis (GIR.) — A Qu. Robur, vagyis mocsárfának van nálunk a legvékonyabb levele. Itt-ott olyan vastagságú, mint a Qu. sessiliflorá-é (var. cras1 A tölgy gubacsait MAYR-nak «Die mitteleuropäischen Eichengallen» (Wien, 1870, 1871) czímű munkájával határoztam meg.
