Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
308 A Balatonnak és partmellékének florisztikai irodalma. 1870-ben hozzájárult Nachträge und Verbesserungen a Balaton mellékét nem érinti, mert az 1866—70. időközben a Balatonmellék flórájából semmi közlés sem jelent meg. NEILREICH AUG. : Diagnosen der in Ungarn und Slavonien beobachteten Gefässpflanzen, welche in K OCH'S Synopsis nicht enthalten sind. Wien, 1867. 1—153. - Nachträge zu MALY'S Enumeratió plantarum imperii Austriaci, Wien, 1861. 1—348. OEFFNER J. : Consignatio plantarum Keszthelyiensium, a Josepho Oeffner in herbarium reductarum, év nélkül, kézirat a keszthelyi Festetich-könyvtárban. Lásd JÓSA. OPIZ M. F.: Mentha IVierzbickiana; Flora 1824, 525. - Nomenclator Botanicus. Prága, 1831. (M. Schleichen Op.). V. ö. DÉSÉGLISF. ALFRÉD: Menthae Opizianae, Lyon, 1881, 33. old. — PETHŐ GYULA, 1. a 294. old. P IERS VILMOS néhány növényt küldött Hévvíz környékéről meg a Tátikáról. PILLITZ BENŐ és W EISS JENŐ több növényt küldött Almádi vidékéről. POKORNY AL.: Zur Flora des ungar. Tieflandes; Vcrhandl. d. zool.-botan. Gesellsch. 1860, 283—90 (' Urtica galeopsifolia Kéthely körül). Die Vegetationsformen des ungarischen Tieflandes ; Bonplandia, 1860, 151—53, 182—85, 192—95. old. Kéthely mellett a nem turfásodó vízi növényzetet (Hydrophytenmoor), s Kéthely és Keszthely határában lápmedenczét említ. Untersuchungen über die Torfmoore Ungarns; Sitzungsber. d. math. nat. Klasse d. kais. Akad. der Wiss. Wien, XLIII, 57. Ugyanez magyarúl a következő czímen: - Magyarország tőzegképletei; M. T. Akad. Math. Termész. Közi. II. köt. 1862, 78—144. old. A Balaton mellékét a 87., 90., 116—21. oldalon érinti. Minthogy a magyarnyelvű közlemény részint a hazai viszonyok szerint javított, azért én ezt használtam a német helyett. P ORTENSCHLAG F. (1772—1822) a múlt század elején a Balaton mellékén is botanizált, s az eredményt KITAIBEL-lal közölte, a kinek kéziratai közt (a M. Nemz. Múzeum könyvtárában) Quart. Lat. 598. sz. a. van kis növényjegyzék tőle. — A Knautia canescens-t láttam a Balaton mellékéről JACQUIN herbáriumában; 1. H OST . Rövidítve PORT. Rel. Kit. — Reliquiae Kitaibelianae, Iter Baranyense, anno 1799 susceptum, 2—10 és Iter Fürediense 109—119. V. ö. c munka 61. old. Verh. d. Zool.-bot. Gesellsch. Wien, 1862—63. Sok közlés van benne a Balaton mellékéről, még pedig annál becsesebb, mert százéves értéke van. ROCHEL A.: Echinops Ruthenicus a Balatonnál, Reichenb. Fl. Germ, excurs. I. 293. ROHRBACH PAUL: Ueber die europäischen Arten der Gattung Typha; Abhandl. d. Botan. Ver. für Brandenb. XI. 1869, p. 67—104. A 92 és 94. old. PRESL után a Typha minima-t említi a Balaton mellékéről. R ÖMER F L .: Magyarország földirati és terményi állapotáról a középkorban; Magy. Akad. Értesítő II. (1860—61) köt., 4. sz., 287—385. old. Többször vonatkozik benne a Balaton mellékére. RÖSLF.R, Scilla autumnalis-t küldött Bfürcdről Reichenbach Fl. Germ. exc. részére 140 1 6, n 717. RUMY KÁROLY: Jegyzéke azon festő növényeknek, melyek Magyarországban stb.; M. orv. és term.vizsg. Munkálatai VI. 1846, 324. . Sadl. — SADLF. R J.: Plantae circum Füred observatae, 1842. Kézirat a M. N. Múzeum növénytani osztályában. Fol. Lat. 3075, 2 oldal. S ADLER J.: Dissertatio inauguralis sistens decriptionem plantarum epiphyllospermarum Hungáriáé indigenarum. Pestini 1820. — De filicibus veris Hungáriáé. Budae 1830. Schult. Ö. El. — SCHULTES J. ÁGOSTON: Oesterreichs Flora. II. kiad. Bécs 1814, akkorában Magyarország flórájának tükre és tudományos forrása. — SEBESSY ALAJOS, 1. 135. old. S. S EBESTYÉN : Die ungarischen Holzarten mit ihren ungarischen Benennungen. Kézirat a M. Nemz. Múzeum könyvtárában KITAIBEL kéziratai közt (Quart. Lat. 598). Az Erdészeti Lapok 1884. évf. 263—66. old. közöltem. Kétségtelenül Tul-a-Dunánról eredő szavak, mert SEBESTYÉN-től KITAIBEL kéziratai között Keszthely vidékének csinos kis térképe is van. Sigm. — S IGMUND KÁROLY LAJOS: Füred's Mineralquellen und der Plattensee. Pest, 1837. — A 45—48. old. Botanische Notizen czímen növényeket is számít elő a vidékről, még pedig a 46—47. old. termöhelylyel, a 47—48. old. termőhely nélkül. Forrása állítólag KITAIBEL, S ADLER, ROCHEL herbariuma és kézirata volt, kivált a SZENCZY, H OTTER és WIERZBICKI Elenchusa, a melylyel SIGM. nomenklatúrája sok helyen egybevág. Több becses adatot közöl. N EILREICH (Aufzählung XII) szerint S ADLER állította volna össze, de SzENCZY-ék terjedelmes Elenchusához képest S IGMUND növénytani közlése kevés. — Az általános rész
