Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
Ivartalan szaporodás. 31 levélszál vagy a levélsallang. Következtethetjük abból, hogy a vízi szó'rt gyakrabban széles levélen látjuk, a melynek más vékony levélsallangja nincs (Nymphaea Lotus, N. negleeta, súlyom), hogy nedvet szívhatna vele, tehát a levélszó'r rajta elkelő. A békatutaj, a Limnanthemum levelén meg a Nymphaea alba eltérésein szőrt nem láttam. A vízi szőr fölmerüléskor is szükséges kellék, az állatkák bántalma ellen is óvhatja a fiatal növényt, tavaszkor pedig a gyenge résznek takarója. A sallangoslevelű boglárkák levélszálai végén gyakran két keményke szőrt látni (Ranunculus divoricatus, R. paucistamineus), a mely apróbb állatkát könnyen megsérthet. Nem is láttam, hogy a vékonysallangú levél rágott lett volna Mi más czélt teljesíthet még ,a vízi fű szőrzete, mindezt még pontosabban kell kifürkészni. Kipárolgásgátló, mint a forró vidék füvén, aligha lehet. A szőrképletnek valamennyi rendeltetését a szárazföldi növényen sem ismerjük, különösen pedig nem tudjuk a szőr meg a víz között levő viszonyt és működést körülményesen. Nem tudhatjuk azért sem, mert sok szőrös fű ma korántsem azon a helyen nő, a hol természetszerűleg az első szőre keletkezett, hanem más helyre átszármazva is átörökölte. Bizonyos azonban, hogy a növénynek fejlettebb korában a szőr czélját befejezte, mert róla gyakran lekopik. 7. Ivartalan szaporodás (propagatio, reproductio agama). A vízi füvek között közel vagyunk az eredeti ősi szaporodáshoz, az anyatest földarabolódásához, ivarszerv közreműködése nélkül. Gyenge testük hervadatlansága meg a visszapótló ereje, darabkájából az egész testnek újjá építése tetemesebb fokon nyilatkozik, mint a hamar hervadó szárazföldieken. Ez természetesen a más téranyagban, a vízben, jobban lehetséges A vízi fű darabjainak megfogamzása is könnyebb, mint a légbelié. A vízi sarj gyakran vékony szártagon, mintegy vízi inda hegyén, az anyától eltávolodik, a vékonyka szál — mint a sötétben nőtt burgonyahajtás — könnyen törik, a nehezebb sarj a fenékre leereszkedik s meggyökeresedik (21. ábra). De a vízi fűnek ága is könnyen és gyakran letörik, az ár leszakítja (hínár, süllőhínár), vagy a vízi fű valamiképen szétaprózódik, sőt a szára meg a levele kiválóan törékeny is (Utricularia, Ccratophyllum) lehet. Vízben az ilyen fűnek darabkája nem hervad, nem fonnyad és nem könnyen hal el, a széndioxydot meg a szerves sót tovább is magába iszsza, tovább asszimilál, s lassanként akkorára nő, mint az anyatest volt, csendesebb helyen legyökeresedik, s mint új tő tovább él és szaporodik, holott a levágott faág vagy a virág a földön hamar elpusztul Az ilyen elsodort vagy úszkáló darabon nem ritkán adventiv gyökeret látunk, mely már az anyától való elszakadás után nőtt rajta. Ilyen gyökeres és sarjas darabkát a vízi madár is könnyen magával visz és más vízbe átplántál. Az amerikai árokhinár Európának kivált északibb vizeiben ezen az úton gyorsan elhatalmasodott, hazánkba is így érkezett, de veszedelmesen még el nem szaporodott. Az ilyen széttördelődzésből való, valamint másféle ivartalan szaporodás is kiválóan a vízi fü sajátsága és meglehetős eredetinek és ősinek kell becsülnünk. Régibb és alacsonyabb-fokú, mint az ivaros szaporodás. A hínár nagy szaporasága tehát az ősi állapot példája és ismétlődése. Mint megőrződött ősiség, a békalencse, Ccratophyllum, Myriophyllum verticillatum terrestre ma is rügyezéssel ivartalanul
