Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
4 viritäs különösségei. 295 az utóbbik, a bodza 1 meg a Helianthemum helianth. Füreden is u. e. aug. 20. — Túl-a-Dunán ezek másodvirágzása nem különös ritkaság. A Potentilla arenaria meg az Ononis occulta Arács hegyein 1893. aug. 20-án másodízben virít; emez Füred Tamáshegyén 1894 szept. 9-én is virágzott, noha SIMKOVICS 1873. aug. 21. ugyanitt már teljes elszáradását látta. A Coronilla Emerns Gyenes völgyeiben 1893. szept. 4., a Badacsonyon 1893. szept. 6, 1897. szept. 2, Vászoly m. 1897. szept. 4. virágzott másodízben. A Cytisus aggregatus Keszthely körűi nyáron rendesen virágzik, még pedig nem ritkán a C. leucotrichus nevű tavaszi vesszős és fürtszerű virágzás tövéről. A törpeszárú ibolyák nyári gyümölcsözése (161. old.) a földben sajátságos mód a levegőiből a földbeli életre való hanyatlásnak, a tavaszi száras V. silvestris meg a V. mirabilis 1897 szept. 2-án a Badacsonyon a virágát ill. a késő termését mutogatta. Héviz mocsaras helyein 1893. július végén és szept. elején a Caltha bőven virágzott. Gyenes völgyeiben a Polygala amara var. Balatonica 1896. júl. második felében virágzott. Első virágzása május eleje. E példával a télizöld füveink másodvirágzása 2 gyarapodott. Ilyen a tavaszi Luzula pilosa var. autumnalis is, 1899. aug. második felében Barlangliget körűi gyakori, Ustilago Luzulae SACC. is van rajta (Buchenau in lit.), de a sereges másodvirágzást aligha ez okozta. A Carex Oederi ritka sás, a mely őszkor másodízben érlel gyümölcsöt. Hogy a vízi fű virágzása évenként egyenletesebb és folytonosabb, a 46. old. említettük. Példaképen a Nymphaea Lotus hazánkban április végétől novemberig virít. A Balatonban ugyanaz a fű alkotja a nyári meg az őszi flórát, t. i. a hínár. Az évszakbeli másformaság a Balaton mellékén. Az évszakbeli másformaság ismerete nem régi. KERNER 3 1882-ben a rojtostorkú Gentiana-kaX. választja Aestivales és Autumnales csoportra, azután bővebben W ETTSTEIN 1 dolgozta ki, ő is, s utána többen monografikus munkájokban értékesítették. 5 Ha ugyanaz a fa vagy fű a virágzását nyár derekán vagy őszkor megismétli, ugyanaz a változatlan tő sarjasztja a tavaszi és nyári virágokat, egyéb morfologiai bélyegváltozása nélkül. Némely növény évi életműködésének azonban nem az ősz vet véget, hanem már a tavasz vége vagy a napfordulat (solstitium). Ezeknek a füveknek évi életműködése ezzel be van fejezve; hagymájok, gumójok, tőkéjök vagy elhullott magjok az esztendő nagyobb részét látszatunkra pihenőben tölti és várja a következő tavasz virulását, hogy vele ő ís újra virulhasson. Az ilyen növény kevesebb száma azonban, a mely évi életműködősét solstitium előtt vagy ennek idejében befejezte, ezután új generatiot, más alakot fejleszt, hihetőleg nem az idei magból. Ezeknek a magva valamikor, valami okból talán más vidékre, vagy más hegyi magasságba jutva, tavaszkor, a kellő időben nem csírázhatott, nyár elején kezdett csírázni, azután a nyári fejlődést és virágzást 1 Másodízben is virít egy nyáron: 1888. július 16 a Zugligetben, 1894. július 3-án a Svábhegyen, 1899. július 23.—aug. 10. Gánóczon, itt a virágzat sarjadzásával. 3 Vasvárm. növényföldr. 118. old. 3 Schedae ad fl. exsicc. Austro-Hungar. II. 124. old. 4 WETTSTEIN : Saison-Dimorphismus, Berichte der deutschen botan. Gesellsch. 1895.303- 13. 3 Lásd B ORBAS V.: A fogörömfu hazai fajairól; Természetrajzi Füzetek, 1898. 442 — 47. old.
