Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
290 A virítás különösségei. 290 együtt. Sok az egyszikű a víziek közt is. Némelyik család szorosan a tavaszhoz alkalmazkodik, pl. a liliomvirágúak, a boglárkafélék sok neme : Helleborus, gólyahír, Anemone ranunculoides, Ranunculus ficarius és calthaefolius, Pulsatilla, Adonis vernalis, Ceratocephala, Hepatica, Isopyrum, továbbá a farkashárs, a fák közül a fűzfa(nyárfa), a széllel porzódó tölgyfa-, gyertyánfa-, nyírfa-, szilfafélék, a gyümölcsfák nagyobb része, a platánuslevelű vagy korai juharfa. A tavaszi virágzásról SIMKOVICS, a 7-ik oldalunkon i. m. 160—162. old. úgy általános szemmértékkel, az 1873. ápr. 16., 17. és 18-áról azt állítja, hogy Buda és Balaton-Füred növényeinek virágzása között szembetűnő' különbség van, s hogy B.-Füred tavaszi flórája több mint egy héttel eló'zi meg a budai növények fejlődését. Minthogy B.-Füred valamennyit több mint 1j 2 geogr. szélességgel jobban délre esik, mint Budapest, a korábbi virágzás amott, nagyjából, hihetőnek látszik, de a valóságnak nem mindenkor felel meg tökéletesen. Mert ha B-Füred jobban délre, de egyszersmind jobban nyugatra, a havasok hatása körébe, s Túl-a-Dunánnak abba a klimatológiai övébe esik, a hol nagyobb az őszi, mint a tavaszi hőmérséklet. 1 Budapest éghajlata ellenben kontinentálisabb, tehát amott a délibb fekvés a fővárosnál a kelettel mintegy kiegyenlítődnék. A Balaton mellékének testi tapasztalásom szerint, júl.—aug. kivételével, koránt sincs kedvezőbb éghajlata, mint a fővárosnak. Az i. h. 161. old. mondja: «Füreden április 16-án, különösen a fürdő környékén, oly nagy volt a hőség, hogy az izzadság gyöngyözött a homlokomon»; én pedig azt mondhatom, hogy 1891. június 12—16-án az egész Balaton mellékén takaros hideg volt, 1894. május 5—6-án pedig a zivataros esős hideg alig engedett valamit a természetben vizsgálnom. Budapesten mind a két ízben jó idő volt. Budapest és B.-Füred között huzamosabb és pontosabb tervezetre alapított kutatás, összehasonlítás és összegezés nélkül, puszta szemmértékkel, a tavaszi vegetatió ébredését és tovább fejlődését megítélni annál nehezebb, mert habár Füred fekvése a hegy tövében védettebb is a hegyek lehűtése ellen ; de éppen a tavaszi vegetatió vezérnövényeinek egy része más, mint a főváros körül, másrészint Budapest tavaszi flórája gazdagabb, mint Balaton-Füredé. Az említett korábbi virágzás azon alapszik, hogy 1873. ápr. 16-án B.-Füreden a gyümölcsfák már elvirítottak, a Tamáshegyen az Ervum ochroleucum (Vicia sparsiflora), az Aethionema saxatile már virított, a Coronilla Emerns virágai kinyíló félben voltak. A tavaszkor virító gyümölcsfák ilyenkor Budapesten is rendesen már virágzásuknak utolja felé vannak, az Orobus vagy Ervum ochroleucum Buda hegyein is körülbelül ez időtájt virít, a másik két vezérnövényt pedig Budapesttel összehasonlítani nem lehet, mert az Aethionema Budapest hegyein nem terem, a Coronilla Emerns budai pusztulásának az utolja pedig 1873-ban még ismeretlen volt (253. old). Ennek a csinos bokornak budapesti virágzásbeli, sőt termetbeli viselkedése alig eltérő attól, a melyet 1894. május 3-án Gyenes völgyében megfigyeltem, sőt a budai föllelésére egyenesen a gyenesi növénynek sajátságos heverő termete vezetett. Balaton-Füred flórájában csak bizonyos esztendőben lehet, Budapesttel szemben, némi sietés, de ez aligha általános, sőt a Gagea Bohemica a Kamaraerdőben 1873. márcz. 16-án, Almádi mellett 1900. ápr. 6-án virított. Az i. m. 162. old. azt is olvassuk, hogy Pécs és Buda növényeinek (tavaszi) virágzása között alig van pár napnyi eltérés. Pécs már jóval délre, majdnem 1 1/ 2° 1 SÁRINGF.K, i. h. 16. old.
