Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A vir It äs különösségei. 291 geogr. szélességnyire van Budapesttől, a hegységének hovátartozósága is más. Ezenkívül Pécs vidékének megint egész sereg tavaszi vezérnövénye van (198. old.), a mely Balaton-Füred és Budapest hegyein nem nő, ezért az összehasonlítás a jellemző növényekkel nem tökéletes, de egyszersmind a pécsvidéki korábbi ébredést igazolja. A Colchicum Bertolonii Nagy-Harsány hegyén már januáriusban kezd virítani. Ilyen távolabb eső, s más-más klíma járta vidék növényzetének fejlődése közt a sietséget, késedelmet vagy megegyezést, mint látjuk, nem egy-két excursio hatásából, hanem hosszas kutatásból kell kideríteni, de az ingadozás és eltérés a megalapított szabálytól olykor-olykor még azután is bekövetkezik. Sok függ itt a hegy alakulásától meg a kőzeteinek minőségétől (256. old.), a hegy fekvésétől, sok a növénynek földrajzi elterjedésétől s a vidéknek növényzeti karakterétől, valamint az uralkodó, de időnként mégis változó éghajlattól és időjárástól is. A Balatonmeliék meg Budapest növényzetének virágzásbeli fázisaira, megjegyzendő, hogy én a balatonmelléki kutatásaimra rendesen budai excursióimból indultam s félig-meddig itt készültem rá, a Balatontól haza térve, ismét a főváros flóráját vizsgáltam. Rövid májusi (Gyenes), többszöri júniusi, júliusi, augusztusi és szeptemberi excursióimon a Balatonmellék flórájában nekem nem annyira a virítás sietsége vagy késedelme volt szembetűnő a budai hegyekével szemben, hanem az, hogy a természet romboló erői a Balatonmellék virágszőnyegéből számtalan ékességet kitéptek és kiirtottak, Budapest flórája természetszerűen sokkal kiméltebb, gazdagabb és többtagú, még az individuum is nagyobbszámú. A nagy hiány alig enged arra gondolnom, van-e sietség vagy késedelem e két vidéknek különben egy földrajzi taghoz (pusztai vegetatió) tartozó növényzete közt. Hogy a Balatonmellék meg Budapest flórájának virágzásbeli kevés eltérését láthassuk, ime néhány példája a jellemzőbb füveknek: Az Iris arenaria Gyenes völgyeiben május 4-én virít, körülbelül mint a budapesti Rákos homokján. — A Hieracium cymosum var. pseudosabinum, u. i., ugyanekkor ; a budai Zugligetben is körülbelül ugyanekkor, de tovább is virít. — A Genista pilosa (a Coronilla Emerns-sza\) csaknem akkor sárgítja Gyenes völgyeinek lejtőit, a midőn a budai Zugligetet. — Az Alyssum montanum-nak tavaszi alakja (var. vernale S CHULT .) május 4-ikén Szoros-Hadban már elvirított, a var. ramosum-ja fejledezett mint Budán, ugyanez gyümölcsözik tovább még júliusban is. — A Pulsatilla nigricans ugyanott máj. 4-én volt virágzásának teljességében. — Budán a Hárshegyen 1893. máj. 18-án még javában nyílott a Glecoma hirsuta, a Badacsony tetején június 4-én még elég nyílott, de a nagyobb része (mert a tetőn bőven nő) már elvirágzott. A Galium Austriacum JACQ. var. Balatonense itt ugyanekkor a délkeleti lejtőn javában virít, Budaörs Csiki-hegyén június 8-án a virágzásnak csaknem ugyanabban a i stádiumában van. — A Scutellaria Columnae Szt.-Király-Szabadja Malomvölgyében 1894. jun. 19. virított, a budai Hárshegyen egész júniusban virít. A hatás csak azért más, mert amott kevés, a Hárshegyen pedig töméntelen. Július közepe táján és augusztusban a Balatonmellék flórájának tetemesebb része szintúgy lepörzsölődik, mint a főváros erdőtlen lejtőin. A pusztulás amott, az egyformább hegylejtőn észrevehetőbb. A magyar főváros körűi a vegetatió életkellékei, a termőhelyek sokkal változatosabbak, a növény a forró nyáron mégis több menedékhelyre talál, tehát a főváros többféle helyén nyáron is több virágot láthatunk. Ez bizonyos tekintetben a főváros növényzetének nagyobb tartósságát árulná el. Szóval a Balatonmellék meg a főváros vidéke növényzetének fejlődése közt, 19*
