Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A keleti, magyarföldi vagyis pusztai vegetatió. 243 szerű volt. Ős-Pannonia nyugati határán, ott a hol az Alpok meg a cseh és morva hegyek majdnem ölelkeznek, a hol, mint KERNER megjegyzi, 1 ATTILA a keleti népének vezéreitől környezve a nyugatról érkező burgundi fejedelemnőt, CHRIMHILDÁT fogadta, ott találkozik a keleti és a nyugati flóra, itt áll a cserfa meg a feketekérgű fenyő utolsó törzse, a délkeleti vegetatió határfája gyanánt. 2 Keszthely és tógk Tulln egymástól több mint 1° hosszú- Pfe sági távolság; ennyivel terjed tovább 'f^ÜAü:.'„ a magyarföldi vegetatió északnyugat '^^MfflW^I^^I felé, sőt a Duna mentén keskenyen ~ ,1 tovább egész Kremsig is terjed. 3 Tulln 'W továbbá majdnem két fok geográfiái |^í szélességgel 'fekszik jobban északra ^ mcMÍ %m mint Keszthely, tehát ennyivel halad jobban északra amott a keleti vegetatió, de a Morva síkján még fentebb is, sőt ha ehhez a terjedéshez a magyarföldi vegetatiónak elszakadt cseh kolóniáit is hozzászámítjuk, még Will 1 I|f| Jff\ M MMffff messzebb hat északra a pannóniai jl ||f| |||| vegetatió. A magyarföldi vegetatió - WÄfl U i m mBm/ délnyugati terjedését kétségtelenül l/flWfW \ a Balaton iránya, jobban mondva a ^ffl ^^Ky tmíftJ^ Bakony déli lejtői szabják meg, mert ^Stttt Mjl^W a magyarföldi vegetatió a Bakonynak «11 Wiffi M fmjffijL csak kiválóbb, erdőtlenebb sziklás M®' helyein virúl, a biikkerdőben hama- yflr, ÍÍW 1 rosan megszűnik. Wf fjm A keleti növényeknek a kes- j\ keny Balatonmelléken megfészkelődni Ú x aligha volt könnyű. A délibb és régibb növények a nekik megfelelőbb helyen / / / Vtútjokat állották, küzdelem keletkezett f-A ;> ^4 ; s a keleti jövevények végképen ki J ^ nem szoríthatták, a déliek tetemes - ''' j Jó \ része ma is itt virúl, pl. Gyenes völ- s) I V A y gyeiben. Ezért látszik a pusztaság; { jj vegetatió a Balatonnál szakadozott- „ ,, T T , . „ . 52. abra. Homoki noszirom (ins arenaria), a magyar nak vagy szétfoszló félben levőnek. homokpusztá k jdicmző füve, keveset kisebbítve, WINEszaknyugati jelzett elterjedése köny- TERLnek a 148. old. idézett müvéből (Iris nova W INTERE). nyebb volt. Ez a talaj, a magyar KisAlföld, a bécsi és morva lapály, mint a Balatonmellék lejtőinél későbben leapadt 1 Pflanzenleben der Donauländer, 91. .1. 2 Természettudom. Közlöny 1884. 148. old 3 B ECK G. a Mittheilungen der Section für Naturkunde des österr. Touristen-Club, II. Jahrg., 1890. 35. old., továbbá Fl. v. Niederösterreich, II. 30. old., a magyarföldi növények ausztriai elterjedését kis térképpel előtünteti. a mi térképünk (194. old.) északnyugatnak eddig a területig nem terjed. 16*
