Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

A déli növények. 231 sinak, részint a balkáni flórának azon régi eleme, a melyből ismét az illyr flóravidék vált ki. Hogy az alpesi növényzetből mediterrán alakulhatott, bizonysága, hogy a Quarnero északi részén, a Karszt alsó terraszán ma is élnek elszórva havasi növények, a melyeket ujabb időben oda telepedetteknek tekinteni nem lehet, tehát a mediterrán flóra helyén maradt ős-alpesi növények leereszkedése. Bozen meleg porfirszikláin ellenben, a havasok övében, mediterrán növények gyarmataira bukkanunk, lehet oly elemekre, melyek csak mai ismeret szerint mediterrán-eredetűek, tulajdonképen havasiak; csak a későbbi termőhelyről gondoltak mediterránnak. Hogy a mediterrán flóra a hegy lesüllyedésével vagy más alacsonyodásával az alpesiből és balkániból — a mely utóbbi maga is inkább eltérőbb havasi flóra — kisebbrészint fátraiból is tetemesen bővült, meggyőző példáink ma is vannak. A magyar, horvát és dalmát tengerpart erre nézve nagyon tanulságos, mert havas tetőinek számos növénye, ugyanolyan-fajta sziklán, ma is a tengerszélen vagy közel hová, kevés változással vagy teljesen változatlanul nő. Mai tapasztalásunk szerint inkább felülről jutottak le, lent kevésbbé is terjednek; ellenben alig ismerünk példát, hogy a meleg part kiváló mediterrán növénye a havason teremne vagy terjeszkednék. Ilyen példák, a mint következnek, arról is meggyőznek, hogy bizonyos növényekre nézve a havasi és mediterrán különbség elmosódik. Aethionema saxatile a Velebit csúcsain, a tengerparton s a Balaton mészszikláin. Asperula longiflora » » , Arbe és Veglia tengerpartján. Globularia bellidifolia, a Karszton meg a Velebiten, Fiume fölött Drenova felé. » Willkommii » > » s a Balatonnál. Cerinthe Smithiae, a Velebiten Ostáriánál, s Portoré mell. a Scoglio San-Marco-n, amott kevésbbé deres, nem kékesszárú. Paronychia Kapela, a Karszton meg a Velebiten, valamint a tenger partján, a Balatonnál a P. cephalotes a helyettesítője. Thlaspi praecox, a Karszt tetőin s a tengerpartnál. Lilium bulbiferum » » » Hippocrepis comosa » » » s a Balatonnál. Polygala Nicaeensis var. subpubescens » Centaurea rupestris, a Karszt tetőin s a tengerpartnál. » sordida » » » Silcne livida » » » Scorofularia canina » » » Clematis integrifolia, a Szladikováczon Ostáriánál, nálunk sík réten. Rosa spinosissima, némileg átformálódva a Velebiten, a tengerparton s a Balatonnál, Genista sericea, a Velebiten s Kostrena m. a parthoz közel. Centaurea axillaris, kevés változással a Velebiten, a parthoz közel, s a Balatonnál. Rumex sculatus, » » Scrofularia laciniata és var. Pantocsekii Gris. » » Sesleria elongata és S. tenuifolia » » Bunium montanum és B alpinum » s a szigeteken. A Berberis Aetnensis, a Karszton, kissé eltérően a B. vulgaris a part felé. Még sok ilyen példát említhetnék, meggyőző bizonyítékul, hogy a tengerparti havasaink meg a meleg tengerpart növényzetének alakulása között szoros kapcsolat van, hogy a litoralis növényünk egy része havasiból támadt. KERNER az alpesi meg a mediterrán flórának ilyen kapcsolatát szintén említi. Ha a mediterrán tenger keletkezését fiatalkorú (neogén) lesüllyedés (depressio) következtében föltételezzük, a mint a modern geologia tanítja, az így támadó tengerszélre a szomszéd magasságból kellett a növénynek leereszkedni. LÓCZY szerint különösen az Adria két