Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A Balatonmellék növényzetének kapcsolata. 227 Artemisia saxatilis » Austriaca Draba demissorum A. camphorata A. Biasolettiana Vis. Dr. armata Sch., Ky et Nym , D. elonDianthus subdiutinus » Hungaricus Polygala Balatonica Stachys recta gata, Dalm. P. stenoptera, Borb. St. Karstiana, Borb. D. Croaticus, Borb. D. plumarius L. (D. serrulatus Schi, et Heiichrysum arcnarium Jurinea mollis Scorzonera Austriaca Galium silvaticum Smyrnium Kitaibelii Paronychia cephalotes Potentilla rubens Onobrychis arenaria Anthyllis polyphytla Vicia glabrescens » purpurea Vuk., non Desf.). H. angustifolium Lam. J. macrocalathia var. Liburnica, var. platyphylla, G. Beck Sc. rosea G. aristatum S. perfoliatum P. Kapela P. australis O. Tommasinii A. tricolor Vuk. V varia (v. 5. még a déli növények összeállítását). A példák száma sokkal tetemesebb lenne, ha a Balaton mellékén kívül Budapest és más vidék flórájából is válogattunk volna ilyen megegyezó'ket. Erdőben vagy nyilt sziklás helyen látjuk e magastáji növényeket a nevezett hegyeken oly természetszerű szövetkezetben, hogy a Balatontól való ide vagy megfordítva innen amoda való újabbkeltű, akár természetszerű hurczolásra gondolni sem lehet. Sőt ha valaki mégis újabb idehurczolást vitatna, meg kell gondolnia, hogy ezek a havasvidéki kényes növények — a mai havasi növényekről vett tapasztalás szerint — a forró hegyoldalon ma meg nem maradnának. E ritkább növények nem akárhol élnek meg, sőt nagyobb részök nem könnyen hurczolható messzire. Ezek a havasvidéki növények, a melyek az Ősmátra erdőtlen lejtőin és tövében szervezetöknél, valamint a havasvidékiekkel való rokonságuknál fogva is kirívók egyéb társaik közül, azoknak az ősi közös növényeknek maradéka, melyek eredetileg a szóban levő hegyeknek és vidéknek a mainál magasabb bérczeit füvesítették, Akkor annyi sokféle termőhely, az összehurczolásnak és keveredésnek annyi alkalma, mint ma, nem volt, tehát a növényfaj annyira el se fajzhatott, a fajok számának jóval kevesebbnek kellett lenni általában és egy-egy helyen, mint napjainkban, a vidék különböző tagosulása, a sokféle közlekedés és a növényeknek ezerféle össze-vissza hurczolása és keveredése idejében. Hogy most az ősi vegetatió ereklyéiből egy helyen több van, mint a másikon, az az oka, hogy a hosszú idők folytán a termőhelyek is nagyon megváltoztak, s a változással együtt egy-egy helyen több-kevesebb faj kiveszett, más gyarapodott, így a megegyező helyeken fenmaradt növények száma is egyenetlen. Legkevesebb havasi fű menekült meg napjainkig a neki alkalmatlanabb alacsonyabb vidéken. A havasvidéki fű része Budapest vagy a Balatonmellék hegyein lassú hozzászokás útján maradhatott fönn, mert az alvidékre nem hirtelen, hanem alig észrevehetőleg ereszkedett le, kiszámíthatatlan esztendők hosszú sorozatán, a hegyeklassú kopása vagy más pusztulása következtében. A havasvidéki növény mai ide hurczolásból vagy ide ültetésből alig maradna fenn azon éles ellentét miatt, a mely az alacsony vidék és a havas klímájában ma nyilatkozik. 15*
