Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
Trópusi ereklyék a Balatonmellék élő flórájában. 213 jól munkált talaján. A kabakbogyó ( Bryonia) a sövényre nehezkedik, de másrészt a tropikus-eredetű tökfélék eltörpülése vidékünkön. • A bignoniatormájú iszalag ( Clematis vitaiba) a kerítésen és fákon ó'szkor árvalányhaj formán diszített terméséről tűnik ki, a szüretelő legény a kalapjához is tűzi. A nagyobbik folyóka ( Convolvulus sepium) a nád iszalagja, míg Európának második légbeli-gyökeres növénye, a Solanum dulcamarum, iszalagtermészetéből kivetkőzött s a légbeli gyökér elsatnyulásának csak a nyoma maradt rajta. 1 Az újvilági s vidékünkön gyakran ültetett Ampelopsis vagy Parthenocissus jól közé illik vidékünk liánáinak, s nagyon csinos a szőllőházakon. A tropikus flórának kiváló vonása az örökzöld, vastagabb és fényes csinos lomb, a miért, mint a hervadatlan érdem jelképe, az emberiség történetében is hirre vergődött (babér, czitrom, narancs, mirtusz, rozmaring stb.). Ilyen örökzöld növény más rokonság nélkül vagy kevés rokonsággal, a forró tartományokban pedig soklagú szétágazással, a Balatonmellékén is elég van, mint az oleanderlombú Daphne laureola, a borostyán, a sötétkék-virágú Vinca minor és májkökörcsin, az Asarum Europaeum, Potentilla, ibolya, tüdőfű, az Euphorbia amygdaloides levele, a balatonmelléki páfrányok nagy része, mint különben is ősi vegetatió maradéka, számos kitelelő pázsitlevél. A törpe és török meggy, a sóskabokor stb. levele az örökzöldeket utánozza, keményebb, vastagabb és nagyobbfényű, mint más cserjéé. Kelet és délfelé a rokonsága is nagyobb, örökzöld testvérfaja is van (v. ö. 155. old.). Nagy a száma a trópus vidékén az olyan növénynek, mely nem a földben, hanem fában vagy más növényben gyökeredzik meg, de rá nem csavaródzik. Ilyen tehernövény (epiphyton) maradéka, valóságos légbeli növény a Balatonnál a fagyöngy meg a madárlép. Itt említhetők a zöld élősködők, a kakasczímerfélék családjából: a csormolya, kakasczímer, kakastaréj, az Euphrasia, Odontites, továbbá a Tlicsium. Orchideáink fán termő forróvidéki rokonaik ellenére földben gyökeredznek. A félélősködőktől csak egy lépés van az igazi élősködőkhöz (plantae parasitae), melyek az átsajátított kész táplálékot más növényből szíják. Ilyen a nem zöld Orobanche, a Lathraea, Neottia és Monotropa, a Balaton mellékén elszórva, csak az 0. echinopis Siófok homokján sereges, s a kevés humuszképződéssel a sivár homokturzáson inkább használ, mint ártana. Az Orobanche-nak több faja van, a többi fajaszakadt. Romboló élősködő csak az aranka (kosz vagy lucernakosz). A tropikus kövér növényeknek csak törpesége van a Balatonnál, mint a varjúhaj, a Plantago maritima, Salsola kali, Salicornia herbacea. A nád szintén a tropikus pázsitkórók képviselője. Utánzója és társa a fodorsás, a gyékény, a káka, valamint a magas vad pántlikafű is. A magasabb harasztokból a hölgypáfrány meg az ölyvharaszt említendő. Lehet a délibbvidéki és eltérő-termetű futó rózsa is az ősidők maradéka. Nevezetes a Balatonmellék flórájában két faj csodabogyó vagyis Ruscus. Ma mind a kettő télizöld s kiválóan a déli vidék lakosa. Az egyik szúrós és a bokorban, a legelő jószágnak alkalmatlan gyom (egértövis, R. aculeatus). A Ruscus azért csodálatos, hogy levélnemű ágán (phyllocladium) fakaszt virágot és érlel bogyót. A R. hypoglossi-t már a nép is mutatta mint csodálatosat nekem, melynek a «leve1 SCHUCH JÓZSEF: Adatok a járulékos gyökerek fejlődéséhez. Értekez. a term.-tud. köréből, VIII., 1877. — SCHUCH JÓZSEF: Ist der Epheu die einzige Pflanze, welche bei uns Luftwurzeln bildet? Botanische Zeitung 1876.
