Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

212 Trópusi ereklyék a Balatonmellék élő flórájában. 212 fajaszakadtnak (species monotypica) azért nem tekinthetjük, mert a fajrokonsága, a testvérfaj száma a meleg tartományokban tetemes. E kiterjedett systematikai rokonságból Európa flórájában csak fajaszakadtan vagy kevés fajával termő növé­nyeket újabb bevándorlásnak, kisebb nagyobb átformálódásnak is tekinthetnők; némelyik valóban az is (Dictamnus, szerbtövis). De hogy tekintsük ujabbkeletű bevándorlásnak pl. a borostyánt, a mely Közép-Európának és hazánknak nagyobb részén, még Kalocsa nedves ligetje földjén is megterem, de már Európa déli részén a Hedera po'étarum Bert., tovább délre és keletre ismét más-más faj és génusz váltja fel, úgy hogy a systematikai szétfajulása a geográfiái elterjedésnek is megfelel. Ki bizonyíthatná, hogy a fehér fagyöngy meg a gyöngyös madárlép nem ősereklye itt, midőn terjedelmes rokonsága a forró vidéken él, Európában pedig a Loranthus-wdk egyetlen egy, a Viscum-nak pedig három olyan faja él az erdei fákon, a mely a távol meleg vidéken, a honnan újabb behurczolásra gondolhatnánk, általában ismeretlen ? Az Európa flórájában ilyen elszi­getelten vagy csak kevesed magával élő fajokat, melyeknek soktagú rokon­sága, népes családja a távol meleg vidé­ken van, s melyeknek könnyen hurczo­lódó szervezkedése nincs, sőt az újabb­kori behurczolás alkalmát sem lehet elképzelni, tekintem én Európa egykori tropikus flórája visszamaradt ereklyéi­nek. kiváltképen ha termetök, bioló­giai viselkedésök és morfologiai bélye­gök az európai növényekétől elütő és inkább a trópusvidéki rokonéhoz köze­ledik. A tropikus flórában bizonyos növényalakulás sajátságos termetével, 48. ábra. A borostyán meddő ága, jobbra c a süríí ser e£ e s megjelenésével, különös szer­kapaszkodó légi gyökérrel. vével stb. tűnik ki, úgy hogy vele a vidéket jellemzően lehet festeni. Némi maradéka Európa s a Balatonmellék flórájában is hamar szembetűnő. Ilyen pl. a forró vidék liánája vagy iszalagja. Az emberi művészet se tudná szebben fölékesíteni Badacsonynak meztelen bazalt szikláját, mint a hogy, kivált a nyugati oldalon, a borostyán fölczifrázza. Lombjának örökzöldsége, fénye, csinos alakja és rajza, légi gyökere is megkülönbözteti más idevaló közönségesebb növénytől. Hosszú idő után, s késő őszi virágzása is arról tanúskodik, hogy más klíma és évszak idejéből való ereklye itt. Hogy nem a mai klíma szülöttje és kedveltje, hogy nem egészen megfelelő neki a mai természeti állapot, hogy élet­küzdelme sikertelen s inkább csendes vegetálás, világosan bizonyítja, hogy ritkán és csak kedvező helyen juthat virágzásig (48 ábra). A Badacsonyon, a klastromkút táján másik iszalag, az erősszagú komló bujál­n kodik. A yamsgyökér mintaképe a Badacsonyon a Tamus communis nevű folyondár; egész közönséges lett a Polygonum convolvulus és P. dumetorum gyöjtény a szol lő

Next

/
Oldalképek
Tartalom