Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
206 A Balatonmellék saját (bennszülött) növényei. C. paliidus; fünemű a Seseli Icucospermum, Ferula Sadleriana, Linum iuniperifolium, L. dolomiticum, Centaurea Sadleriana, Hieracium Danubiale, Dianthus subdiutinus a hegyvidékről, a Colchicum arenarium, Linum glabrcscens, Veronica Bihariensis, Tribulus orientális, Dianthus diutinus, Alkanna parviflora, Festuca vaginal a, Centaurea Tauscheri, Sedum Hillebrandii, Allium Borbásii a Rákos mezejéről, az Onobrychis arenaria, Thlaspi Jankae (a Svábhegyen) a hegyen, valamint a Rákoson is. SIMONKAI 1 Túl-a-Dunán-nak következő bennszülöttjeit említi: Kitaibelia vitifolia, *Cirsium Boujarti, *Vicia Pilisiensis, *Cynoglossum Hungaricum. (= G. Hacnkei Schult.), *Seseli Icucospermum, Végre a *Sedum Hillebrandii az Alföldről. Közülök kétségtelen bennszülött a Balatonnál ismét csak a Seseli; a Kitaibelia, Túl-a-Dunán csak ültetett, a Cirsium Boujarti Olaszországban (Majella, Morrone Aprutii), Tirol déli részén (Val di Vestino), hazánkban Csereviz, Békás-Megyei' fölött stb., a Cynoglossum a Velebiten, Boszniában és Herczegovinában is terem, a Sedum Hillebrandii-t pedig Janka 3 a A. Sartorianummal (Boiss, et Held.) egyesítette s Nyman ?' szerint Szerbiában is terem. Csodálni is lehetne, hogy a bojtorjános Cirsium és Cynoglossum (51. ábra) másfelé el nem hurczolódott volna. Én a Balatonmellék endemikusaira nagy gondot fordítottam. Némelyik gyengébb eltérést, csak a teljesség meg a faji szétválás megkezdődése kedvéért említettem meg. A mint a fajfogásról, erről is lehet vitatkozni, némelyiket hybridnek lehet mondani, de ez a dolgon, kivált a fák között semmit se változtat. A Balatonmellék bennszülött növénye leginkább a partot (lásd a 120. old.) meg a hegyet lakja s itt kiválóan a legrégibb geologiai formátiónak, a mésznek a szülöttje. Innen máshová eljutni vagy nem birt, vagy másutt kedvezőtlen helyen elpusztult, a Balaton mellett pedig magyarföldi is, talajjelző is maradt. A Balatonmellék hegyeinek fajt újjá alakító hatása ma nincs, vezérnövénye nem az utólsó ezredekben keletkezett itt, hanem természetes úton ide került vagy ide hurczolódott és később jellemző lett, endemikusa pedig az őskor vegetatiójából maradt vissza, legfeljebb az alsó vidékre leereszkedve némileg átformálódott. Hogy a Balatonmellék bennszülötteit újabb behurczolásnak tekinteni nem lehet, bizonysága az egymás közt, valamint más vezérnövényekkel való benső systematikai rokonságuk. így a fás bennszülöttek nagyobb része az almafélék meg a rokon rózsafélék (rózsa, szeder) családjából való, melyeknek a bennszülötteken kívül még más jellemzőbb fajai is vannak a vidéken. Több bennszülött fa barkás virágzatáról rokon. A fűnemüek közt is több van ugyanabból a családból vagy nemzetségből, sőt a rózsafélék (Potentilla) közül is. Megvénhedett bennszülöttje a Balatonmellékének a Sorbus semiincisa, szederfaj, Seseli leucospemnum, Potentilla Lócyana, de sok régije van déli és keleti növényei között is. A 209. stb. old. előszámított példa többnyire terjed az egész Ősmátra övén vagy a közel vidéken. Az égerfa, szeder, rózsa, Potentilla, kakukfű, menta, Hieracium leginkább jelenkori átformálódás. Többnek, mint leendő vagy alakuló fajnak (species futura v. nondum perfecta) még csak kevésértékűnek látszó finomabb 1 Erdély edényes flór. 20. old., de a növény edényes, nem a flóra, valamint plántát, nem a flórát lehet enumerálni. 2 Mathem. és term, tudom. Közlem. XII. köt. 163. old. 3 Conspectus fl. Europ. p. 261.
