Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
205 A Balatonmellék saját (bennszülött) növényei. kisebb terület endemikusa egész terjedelmesebb hegységé lehet, pl. a balatonmelléki endemikus az üsmátráé. Kisebb területen kevesebb értékű fajt is inkább figyelemre méltatunk, s mint a vidék speciálitását, bennszülöttül kitüntetjük. Bonyolodik az alvidéki növényeink endemismusa azért is, mert némelyik magyarföldi Alsó-Ausztria szélére (Dianthus Hungaricus, D. collinus, Silene multi-* flora), Stiriába (Pulmonaria Stiriaca), vagy Szerbországba (Peucedanum arenarium), Boszniába és Stiriába (Dentaria trifolia) stb. is átlép. Az alvidék bennszülött növényének földrajzi elterjedése, illetőleg helyenként való fennmaradása is egyenetlen. A Ferula Sadleriana pl. a Pilíshegy meg a tordai Hegyhasadék sajátja, tehát TúBa-Dunán-nak is bennszülöttje, a Balatonmellékéhez számítani azonban nem lehet, mert a hegyvidékén nem terem, már régen kipusztulhatott. Ellenben csodálatos, hogy a budai és balatonmelléki Orobus ochroleucus csaknem máig az endemikusok hirében tudott maradni; 1 míg végre kiderült, hogy a Balkánon is, Olaszországban'is otthon van. Lehet, hogy éppen hazánkba hurczolódott be, s a megfelelő vidéken elszaporodott. Kiderült róla, hogy nem is igazi Orobus, hanem Vicia sparsiflora Ten. 1842. (V. Pilisiensis Aschers, et Janka 1872). így fogja értékét veszteni még más bennszülöttnek vélt növényünk, az itt előszámítottak némelyike is, a mint majd az elhurczolása vagy más termőhelye kiderül. A Balatonmellék a bennszülöttek összeállítására és általános jellemzésére nézve aránylag kis terület; saját bennszülött növényei összeállításakor, hogy szabadabban mozoghassak, Budapest és általában a Balatonmellék közelebbi vidékét is összefoglalom. Bár a főváros, valamint a Balatonmellék flórája egy természetszerű földrajzi tagozat, mégis az összefoglalás nem egészen okadatolt, mert a fővárosnak számos vezérnövénye nem terem a Balatonnál, másrészt némelyik már mint helyettesítő faj vagy fajta osztozkodik a két területen. A Budapest körül uralkodó Centaurea Sadleriana pl., mely különben a C. Scabiosá-nak csak olyan eltérése, hogy a belsőbb fészekpikkelyek fehér függeléke gallérozza körül a fészekvirágait, körülbelül mint a C. adonidifolia-étj a Balatonnál már nem terem, a rendes C. Scabiosa helyettesíti ott. GRISEBACH 3 hazánk alvidékének következő növényeit becsüli bennszülötteknek: *Orobus ochroleucus, Alyssum Wierzbickii, Syringa Josikaea (*ültetve), Euphorbia lingulata, «; *Seseli leucospermum, Cirsium furiens, Kitaibelia vitifolia, Ferula Sadleriana, \ * « brachycephalum, Melandrium nemorale, Pedicularis campestris, Cephalaria radiata. A csillaggal jelzett a Balaton mellékén is otthon van, de ma csak a Seseli leucospermum itt a kétségtelen bennszülött. Én Budapest vidékének bennszülött növényeiül a következőket mutattam be: 4 Fa a Tili a Hazslinszkyana, Corylus Pilisiensis, Acer Fedői, Sorb us semiincisa; bokor a Khamnus sphenophylla, Rosa Transsilvanica, Genista Hungarica, Cytisus millenniip 1 Pótfüzetek a Term. tud. Közlönyhöz. 1899. 189—91. old. 2 R EICHENBACH: FL. Germ, excurs. 217. — B ORB Á S : Oesterr. Botan. Zeitschr. 1882. 342. 3 Die Vegetation der Erde. I. 555. old. 4 Budapestnek és körny. növ. 4. old. — A magyar homokpuszták növényvilága 1886,- 8. Természettudom. Közlöny 1884. 149, 157. old. — Pallas Nagy-Lexikon XII. 79, -921. old. 5 Természettudom. Közlöny 1897. 433. Pótfüzetek 1898. 163. old.
