Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
202 A fíalatonmellék flórájának tudományos bontogatása. Az enumeratió és enumeratió között mi is különbséget mondunk. Egyszerűbb törekvőtől szívesen veszszük az egyszerű, hibátlan enumeratiót is, de a mai növénygeografiának ilyet alkotni csak a kiindulás, a további rátámaszkodás kedveért szükséges, ezután egészen más nevezetes munkát végez vele. Speciálisabb területen czélunk a növényzet összeszámításán meg a termőhelyek összejegyzésén és ismertetésén kívül megalapítani, miként fejlődött ki, alakult meg az uralkodó vegetatió leple. Nagyobb területen, valamint az általános növénygeografiának czélja kutatni és lehetőleg megalapítani ezeken kívül a növényzet keletkezését, hazáját, a keletkezés helyéről, az őshazából való szétvándorlását stb., de a legnemesebb, legnehezebb, bizonyos eredménynyel mégis kecsegtető czélja a növények elterjedésével az emberiség múltjából némit-némit földeríteni. Mert sok növény most is ott van, a hová az ősi vagy régibb ember elültette vagy a magvát elszórta, a hol a növénynek valami hasznát vette, általában sok növénynek mai különös elterjedése az embernek ottlétéről tanúskodik vagy másvalamiképen téphetünk le vele valamit az ősember történetének sötét fátyolából. Balatonmelléki kutatásunk, mint kisebb terület az utóbbi törekvésük közben alig segít valamit, de elegendő terület, hogy a vegetatió leplének megalakulását fürkészszük. Sőt az egész ország flóraleplének megalapítása czéljából is kedvező kiindulás lehet, mert a geologiai korszakok Il-od korától a mai korig megvan többékevésbbé minden földrétege, hegye, völgye és különböző növényformátiója. Bizonyos vidéknek valamennyi mai növénye sem nem egykorú, sem nem ugyanonnan való, hanem különböző korból és a legkülönfélébb helyről összesereglett keveredés és tarkaság. A bakonyi part mészszikláinak növényzete tetemesen régibb, mint az alacsony vagy nedves part mai fűkeveréke. Nagyon távolról érkezett polgára: a kálmosgyökér Kelet-Indiából, az Oenothera biennis, a Stenactis meg az Erigeron Canadensis Kanadából, a szerbtövis eredetileg Dél-Amerikából, ámbár egyik se épen a Balaton mellett szállt le az európai területre hozó járóművéről, sőt kivált a Dictxmnus-nak 1 nagyon lassú és soká tartó útja volt, a míg a Himalajáról hazánkig s a Balaton vizéig lassacskán eljuthatott. A kertből elvadult Ricinuson, máriabogácson, koriandromon (Keszthely) stbin kívül a szerbtövis meg a Stenactis bizonynyal az újabb telepedők egyik legfiatalabbika a Balaton mellékén, , az Erechtites hieracifolia megtelepedése egy-két évtizednél kevéssel lehet régibb, a japáni komló most kezd Keszthely, Haraszti és Vésztő körül honosodni. A mai észszerű növénygeografiának tehát nem lehet egészen megelégedni azzal, hogy valamely terület flórájának alkotó elemeit összeállítja, rendezi és összegezi, hanem a nevezetesebb és kirívóbb növényeknek honnan való vagy lehetőleg melyik geologiai korszakból való voltát és fennmaradását is kell puhatolnia és lehetőleg kitüntetnie.' 2 Még a nem geológiai korszakbeli növény is majd régiebb, majd újabb, akár a korát, akár valamely helyen levő megtelepedését tekintsük. Ha a növényzet összeségét így alkotó részére és honnanvalóságára szétbontogatjuk, tehát a sokféleséget egyszerűsítjük, benne vezérlő oszlopokat, vezérfajokat jelölünk ki, csak ekkor ismerjük meg igazán a flóra elemének összekerülését és a flóra megalakulását, sőt a fajkeletkezés megfejtéséhez is közelebb jutunk. 1 BORBÁS V.: A Dictamnus albus systemája. Természetrajzi Füzetek 1896. 353, 357., 387. 2 «A növénygeografiának egyik feladata» czímen ezt a thémát Pécsett, a magyar orvosok és természetvizsgálók gyűlésén (1894. július) előadtam (Természettudom. Közlöny 1894. 489. old.), de mint balatonmelléki tanulmányaimba vágót eddig sehol sem közöltem.