Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A vízi levél alapformái. 21 Ebből az alakbeli sajátságból azt is következtethetjük, hogy az említett növények vízi őseinek csakis az elsőbb és egynemű állevele volt. A lemezes levél már alacsonyabb vízszínen keletkezett s átmenő alakulás a szárazparti növény leveléhez. A kétféle levélben munkafelosztás nyilatkozik: az alsók a vízhez alkalmazkodnak, a felsők a levegőhöz, s egyszersmind a virágzó szár helyes állását is biztosítják. Világos a munkafelosztás a tőzegpáfrány vagy zsombékpáfrány levélzete közt is; külsőbbjei szélesebb-sallangúak és meddők, a belsőbb keskenyebb-sallangúak és spórázók, mint a hogy a virágzó növényeknek is gyakran a felsőbb levelei formálódnak virágokká. A tőzegpáfrány levélbeli különbsége világosabb az erdei mókusbordán (Blechnum spicant L.) meg a struczpáfrányon. A levél szervezkedéséhez tartozik végre a súlyom levélnyelének fölfuvódása. Ez a levél nyél jó hosszú, a közepe táján feldagad, később üres lesz, levegővel telik meg, s a súlyom levélrózsája éppen ezen könnyebbülés folytán merül fel május végével vagy június hónapban a víz színére. A mint a gyümölcs növekedésével a lombrózsája súlyosbodik, a levélnyél daganata is jobban felfúvódik, a gyümölcs növekedésével arányosan nagyobbodik, hogy a súlyom zöld része a víz színén maradhasson. 1 A felfúvódott nyél tehát, főleg virágzáskor és gyümölcsözés idején, ellensúlyozza a gyümölcs terhét, különben az úszó levél is lemerülne vagy olyan helyzetbe jutna, hogy életczélját nem teljesíthetné. E levél t. i. a víz alatt szerves anyagot átsajátítani nem bírna, e nélkül pedig az érlelődő gyümölcsben tartalékeleség nem képződhetnék, a levél lélekzése a vízben megakadna, azért az egész súlyom, így idő előtt a vízbe lemerülve, az éretlen gyümölcscsel együtt mennél hamarabb tönkre menne (2. és 23. ábra). 2 5. A vízi levél alapformái. A Balaton vízi füvei levelének alakját és viselkedését öt alapformára vonhatjuk össze. Első alapformája a vízi levélnek a pázsitlevél (folia graminea), a mely számos parti, sőt szárazi fűnek is van. A vízbeli pázsitlevelű füvek egy részét a benthosnak nevezett alakuláshoz számítják. Benthos a legyökeresedő vízi vegetatio, ha a letelepedés nem mindenkor gyökérrel erősödik is a keményebb helyhez, tehát a vízben szabadon lebegő, vagyis a plankton ellentéte (5. ábra). A vízi pázsitlevél vagy keskeny (Isoetes, Pilularia), vagy szélesebb, szálas, de hajlékony, nem merev. Ilyen a Zosterd-é (tengerpázsit), Vallisneriá-é, az Alisnia graminifolium-é, megnyúlt száron több hínáré (Potaniogeton gr amine us, bodrosan a P. crispns-é), kicsiben az átokhínáré. Olyan alapforma ez, a melyre másfélelombú vízi fű is visszahanyatlik (Sagittaria sagittifolia var. vallisnerifolia Coss. et GERM .), vagy a továbbfejlődés innen indul ki, mint az Alisma lanceolatum-é stb., azért alsóbbrangú, sőt ősibb levélformának kell tekintenünk, mint a minő elsődlevele más alapformának (Alisma na tans, súlyom, Potaniogeton natans, tündérrózsafélék) is van. : ! Az egyszikűek jellemző levele, a víz fenekén vagy szikláján a vízmozgáshoz czélszerűen alkalmazkodik. 1 EMERY : A növények élete, 84. és 124. old. 2 KERNEK : Pflanzenleben, I. 598. old. 3 SCHENCK: i. h. 76. old.; TITTMAN: Die Keimung der PHanzen etc 1821.
