Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
22 A víz i levél alapformái. 22 A vízi levél második alapformája a vékony szál (Potamogeton pusillus, P. interruptus, Zannichellia, Naias minor, Hippuris, Callitriche autumnalis, Elodea), vagy a vékonyszálú levélsallang, mint a süllőhínár, borzhínár, Hottonia, JJtricularia, a boglárkának (Ranunculus) vízi alnemzetsége (Batrachium DC.) fajain (9. ábra). A vékony levélsallang vagy gyenge, s a vízből kimerítés alkalmával összeesik (Ranunculus fluitans), vagy merev és a vízen kívül is szétterpeszkedve marad (R. divaricatus, Ceratöphyllum). A vékonyszálú levél a folyó és csergedező vizet kedveli s a víz folyásához Ez az alapforma, a vékony hosszú szárral voltak épen a hínár szervezete. Ennek a szövetkezetnek aránylag csekély a földi gyökérzete és csak a fenéken való megfogódzásra való; táplálékszívó gyökhaja nincs, vagy az ilyen vízi fű egészen gyökértelen is (Ceratöphy llum). Ellenben a vegetáló része (szár, levél) jókora terjedelmű (2 1J. 2 méter) lehet (süllőhinár) s a táplálékát nem a földből, hanem a vízből meríti. A vízi levél tehát ekkor a gyökér életműködését veszi át, s ennek megfelelően vagy a gyökér vékonyka szálaihoz hasonló, vagy ilyen módon hasadozik szét. Említésre méltó az az analógia, a mely a hal 5. ábra. A Vallisneria spiralis a víz fenekén; a a termő kopoltyúja s az ilyen keskenykepélda szálas levéllel, csavargós kocsánon a virággal, egyik s allangú levél között van, mint már egész a vízszintre jutott; - b a hímes példa, *-nél ^^ működés eredmén virágjával. Ez innen leszakad, a víz szmere jut (c) s a virágot termékenyíti. A termékenyült virág azután az össze- A v ékony szal vagy salzsugorodott nyélen lehúzódik a vízbe (v. ö. a 17. ábrát). lang felszine átszivárgás útján a folyós táplálékot magába szívja, a gázcserét és kilehelést is végzi. De a levélnek finom széthasadozása a vízáramlás, vízcsapkodás és vízi állat széttépése ellen is biztosítja. 1 A víz különben a vékony széles levelet nagy erővel támadná meg és szétszaggatná, ezért az alkalmazkodás a sallangosságot örökítette meg a vízi levélfejlődés alaptervében. Hogy a vízi növénynek vízszívó gyökerének is kellene lenni, ennek jelzése a természetnek az a megtévedése, hogy Szántódon a süllőhinár már 1891. július 11-én szárának felső részéből vízi gyökeret eresztett. Hogy az JJtricularia levélsallangjának a tömlője vagy hólyagja a fű fölmerüés hullámzásához czélszerűen alkalmazkodik. 1 LUDWIG FR. : Zur Biologie der phanerogamischen Süsswasserflora, — ZACHARIAS O. : Die Thier- und Pflanzenwelt des Süsswassers czímű munkájában, I. köt. 1891. 71—72. old.
