Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
Flórahatárok kereszteződése a Balaton mellékén. 195 2. Másrészről a Mura meg a Dráva, még jobban délre pedig a Száva völgye, körülbelül két foknyi szélesség övére eső tágas térség, a mely a havasi növényeket tápláló Keleti-Alpok közép (nórikumi) és déli (Karni-Alpok, Karavankák, Juli-Alpok) tagozatját szeli át, a vegetatiót hazánkban is északibbra és délibbre választja. Amaz a havasaljai (nórikumi), ez a délibb növényeket fejlesztő illyr flóravidék (dicio florae Noricae atque Illyricae). Ez a választék a fentebb kijelölt meridionális természetes határt keresztben vágja. A Mura felsőbb folyása a Balatonnal egy irányba is esik, de a választék, a Dráva meg a Száva mentén jobban délkelet felé halad s a Balaton mellékét elhagyja. KERNER 1 a flóra tagjai között kézzel fogható határt keresvén, az illyr flóra északkeleti határául a Dráva folyását tűzte ki. A Dráva azonban az illyr flóra terjedelmének nem természetes választéka, mert árterén kívül mind a két partján, még a somogyi és zalai halmokon és völgyekben, Baranyában, sőt Vasvármegye déli határán is ugyanaz a növényzet jelleme. A Dráva meg a Száva mellékének növényzetét, a jellemet tekintve, e vármegyékétől elválasztani nem lehet, vagy ha az utóbbiakét a Karszt bérczeiével összekapcsolni idegenkednénk, akkor a horvát és szlavón, valamint a szomszéd magyar alvidék növényzetét külön tagozattá kellene egyesítenünk és a Karsztétól elválasztanunk. De a Karszt alacsonyabb helyein is majdnem ugyanaz a növényzet, mint a Dráva és Száva síkján, a Balaton déli részéig, sőt az idáig kiterjesztettem illyr flóravidéknek a Mecsek, Zengő meg a Papuk oly flóraszigetjei, a mely a Karszt bizonyos hegyeinek magasságával egybevág. A zágrábi Szleme, a Kalnik, Macsely és Ivancsicza is ily szigetek. Hatalmas bérczei (Kapela, Karszt, Velebit) délnyugaton a tengerpart hosszában tömörülnek s havasi régióba is fölnyúlnak (Risnyák). Tapasztalataim nyomán, a melyeket előbb Horvátországban és Szlavóniában, azután a Balaton mellékén szereztem, a Karszttól a Száva és Dráva felé ugyanazon jellemű vegetatió terjed egész a Balaton déli részéig, az illyr flóra végződése tehát itt van. Mint e végső határon, kivált Túl-a-Dunán déli tájain, az illyr flóra fogytán, teljes feloszló félben van, a Balatonnak bakonyi partjára csak kevés jutott belőle. Jobban délnyugatnak, a hegyes vidéken a vegetatió életföltétele változatosabb, ezért a növényzet is gazdagabb és különfélébb, az illyr flóra jelleme jobban kidomborodik, mint a Száva meg a Dráva mentén, sőt a Drávától észak felé is. Minő éles a Balaton alatt a flórának ez a választéka, megtanulhatjuk abból, hogy a bakonyi part mészszirtjének füvei át nem lépik, Somogyban nem nőnek, ellenben északkelet felé messzire terjedhetnek. A déli part homoki füve, talán csak a szamárkenyér kivételével, a bakonyi parton is nő (királydinnye), igazolásáúl, hogy eredetileg a bakonyi partról jutottak a délire. A kisalföldi választék nevezetes flórahatár. Keletre és nyugatra tőle eltérőbb a vegetatió, mint a Duna és Tisza derekának két partján. Nyugaton, a vasmegyei hegységben nórikumi elemek uralkodnak, Keszthely völgyeiben pedig a keleti magyarföldi vegetatió kezdődik, vagy keletről számítva, jobban mondva végződik. A Kis-Alföldet, valamint a vas- és zalavármegyei alacsonyabb hegyeket és völgyeket, mint természetszerű éles választékot, számos növény sem kelet, sem nyugat felől nem lépi át. A nyugati havasaljai fű a síkság és völgy áradmányos helyén élet1 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásb. és képb. Bevezető kötet, 215. old., továbbá a Florenkarte von Oesterreich-Ungarn térképe és ismertetése szerint. 13*
