Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
20 A vizi fű lev ele. fokáról feljebb nem halad, mindig csak lemeztelen levele van, mint az említett clőlcvelek A Pilularia tehát systematical helyzete meg a leszármazás elmélete (philogenesis) nyomán is a levélfejlődés kezdetének ősi állapotát őrizte meg. A Potamogaton sparganiifolius Laestad. in Fr. Mant. 1, 1832, 9. is ilyen állevelles állapot, tele van levélnyéllel, csak ritkán hajt levéllemezt. A sütkérező-levelű Potamogcton-ok, úgy látszik, belőle ágaztak ki. A Potamogeton natans levélzetének fejlődéssorát szépen írja le KOCH 1 E faj helyett a Balaton partvizeiben a délibbvidéki, közelről rokon P. fluitans és var. stagnalis terem. A P. natans-xvak a tavaszi első és második levele valóságos állevél (pyllodium) vagyis levéltelen nyél. A következőnek nagyon keskeny lemeze van, szélesebb és szélesebb. Itt tehát a levélzet fejlődésében mintegy másszervíiség (heterorgania) uralkodik. Nevezetes ez kiváltképen azért, mert a vízi növények szervének fejlődéssorába olyan szerv is bcléiktatódott, illetőleg a filogenetika részére megőrződött, a minő a szárazon, terjedelmesebb rokonságában a növényeknek nem ismeretes. A P.fluitans-wak több hazai példáján a hosszú álleveleket nem láttam, de ez sekélyebb vízből való. Sok és hosszú levéltelen nyelet mély vízben (Stranske tengerszemében, Trencsénvm.) láttam. Ha a P. fluitans-uak állevele nincs, faji önállóságát szintén öregbíti, s az állevél a fejlődése tervéből kitörlődvén, a P. natans-x\á\ újabb-eredetűnek tekintendő. Alacsonyabb fokkal kezdődik a súlyom, valamint a Nymphaea Lotus L. (TV. thermalis) levélzete is, t. i. a Sagittariá-nak nyilas levélformájával. Ezt követi az ellipszis-forma Nuphar-levélalak, végre a saját fogas levél 1 (lásd a 3. képet). Sőt SCHENCK 3 szerint a Nymphaea alba meg a Nuphar első levele is keskeny szálas, gyenge és lemerült, a következő fokozatosan szélesedik (lásd a 4. képet). A fejlődés folytán így keletkezik sajátságos, lemeztelen levélnyéllel vagy más-más levélalakkal kombinált máslevelű fejlődés (.heterop hyllogenia) A vízi füvek közt ez elég gyakori jelenség, csodálni kell tehát, hogy a Nymphaea thermalis-nak ilyen fejlődését, a nílusi lótuszszal szemben, mint gondolt speciális sajátságot annyira túl akarták becsülni, 3 pedig ez a Nymphaeaced-knak a fejlődés alaptervébe iktatott ősi bélyege 5 s a vízi fűnek gyakori életjelensége. Külföldi botanikus a nem nagyon szembeszökő különbséget csak folia inperfecta és perfecta 0 vagy iuniora, adulta, maiora 7 szóval jelöli. 1 Synopsis Fl. German. II., III. 582—83. old. 2 SiMKOvics: Természettudom. Közi. 1883., 342—43 ; Nagy-Várad természetrajza 1890. 95 old. 3 Die Biologie der Wasscrgewächse (Bonn, 1866) 77. és 146 -47. o'd. 4 Természettud. Közlöny 1883., 342., — 1894., 499., 501. old., de v. ö. u. i. 1894. 555—56. old. Pótfüzetek 1894., 148—50. old. 5 ENGLER U. PRANTL : Natürl. Pflanzenfamil., III. Thcil, 2. Abtheil. p. 1. F I CASFARY in Miqucl Annales Lugd.-Batav., II. 248. 7 FORSKAL: Flora Aegyptiaco-Arabica, 1775. 100. old. ^ az azután fejlődőé mindig 4. ábra. A Nymphaea alba (fehér tündérrózsa) csíranövény kéje, a magvából kinövő gyököcskéjével, fentebb (b) a mellékgyökérrcl s az alacsonyabb-fokú első leveleivel. Legelső a szálas, azután a nyilas, végre a veseforma levél. A mag és a levelek alja közt van a szíkalja (szárrész, a, b). TITTMANN (1821) után.
