Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
189 A fló ra változása a hegység kopásával. nigrum, Anthericum ramosum, Sternbergia, Scilla autumnalis, Iris arenaria, Mus' cari Transsilv anicum, Lilium mar tag on, Hemerocallis stb.) ma is szembetűnő. Keszthely vidékének flórája a balatonparti községeké közt leggazdagabb és legváltozatosabb, hazánk flóráját jellemző vezérnövénye elegendőszámú, általában a talajromlás, az éghajlati változás és száradás nem annyira kirívó, mint másutt. Ezután a Badacsonyt, Füred és Arács hegyeit és Almádi vidékét egész Sz.-Király határáig kell említenünk, a hol Vörös-Berény Malomvölgyében, meg a Várhegy és Apáczafára 4 sziklái körül a vegetatió még elég változatos. A vegetatióra nézve nagyon egyforma siófoki és somogyi partot nem említve, Füred és Tihany szikláin és körülötte az ősi dolomit vegetatiónak (184. old.) számos kiváló tagja, valamint jellemző mediterrán és keleti növények virítanak, de ez mindössze aránylag kis térségre szorúl a vidéken. Nagyobb térségen most a régi szöllőtermelés parlagja, gizgaz és más kórós vegetatió éktelenkedik. Ellenben BalatonFüred és Aszófő közt a sovány legelőn alig van valami termő földréteg, csak a nem pusztán a földből táplálkozó Euphorbia Pannonica meg az E. Gerardiana kövér kutyatej és más sovány fű, bokor vagy kóró teng rajta. A kemény rétegről a földet, a mint LÓCZY beszélte, 1 a szél a Balatonba söpörte, tehát a Balaton mellékének nagy területe útban van az elkövesedés felé. Ilyen karsztforma vidéket KERNER a Bakonyból már említ, 2 de az ilyen, termőföld nem takarta köves vidék-' Túl-a-Dunán, tovább nyugat felé, a Rábától délre, nagyterjedelmű és terméketlen. Az ilyen földbe a fű, de kivált a fa meg a cserje gyökerét kellő mélységre be nem verheti, pusztulni kénytelen, így az erdőnek elromlott és tovább romlik az alapja. XXXV. FEJEZET. A BALATONMELLEKI VEGETATIÓ KEVEREDÉSE A TÖRTÉNELEM FOLYTÁN. A természetes fizikai erőn és úton kívül valamely vidék flórája mostani képének megalakításához a vidék benépesedése, valamint az embernek mindennapi munkája is nagy mértékben hozzájárul. A vegetatió ott a legszebb, legtisztább, legkeveredetlenebb és legmegkapóbb, a hol nagyon körülzárva, könnyen hozzá nem férhető s az emberi munkától és járáskeléstől sokáig bántatlanul és keveredetlenül maradhatott. Ilyen pl. még a sziget, a havas flórája, hazánkban a temesvármegyei homokpusztáé (agger Romanorum, bielo brdo), Erdélyé, a Balatonnál a dolomit szikláé és sziklamorzsalékáé. Mennél jobban látogat az ember földmívelő szerszámaival, jószágával és közlekedő műveivel valamely, kivált alacsonyabb vidéket, a növényzet annál jobban keveredik és veszti jellemét, úgy hogy végre néhol egész giz-gaz marad. Hazánk s a Balatonmellék flórájában sem volt állandó helybenmaradás. A flóra tagjai itt is mindég változtak, a mióta a haza felszíne megalakult, a történelem idejében jobban keveredett, mint az előtt, az alacsonyabb, jártabb tájékon, az emberi hajlék körül jobban, mint a magasabb, kevésbbé látogatott és lakatlan 1 Lásd a Földrajzi Közlem 1894. 141. old. is. 2 Bakonyer Wald, 3. old. (a bécsi zool. botan. Gesellsch. Verhandl. 1856).
