Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

168 Az északi és déli part ellentétessége. 168 is könnyen mozgó homok (Zamárdi, Boglár Várhegye), a mi szintén az állandó és változatos befüvesedésnek a gátja. Növényzete a parton nagyobbrészt egyszikű, s mint megvénhedett kevésbbé változik, egyebütt inkább újabbkori keveredés. Itt a növényzet eredeti önállóságát csak a nem munkált sós talajon, a tó vizében és környékén tarthatta meg, a munkált földön, mezőn, a geológiai korra és minőségre tekintet nélkül, mindenféle fű és gizgaz össze-visszakeveredik, a mely az embernek nyomát, lakását vagy munkált helyét szokta követni. Jellemző növényzete a déli partnak kevés, a kultúra régen kiirtotta. Csak a hol az ember a földet még nem tartja érdemesnek munkálni, ott van kevés déli vagy keleti növény, pla boglári hegyen. A déli parton van az alluviális homokgát, néhány tó, a pusztulóban lévő Nagy-Berek. A déli partnak, különben a parttól távolabbra eső ingoványosabb és nádas helye épp úgy nem maradt bántatlan, mint a szántott-vetett helye. A lecsapolás, tőzegásás számos növény pusztulásának okozója volt. (L. még a XV. fej. a 123. old.) XXX. FEJEZET. VISSZATEKINTÉS A SZÁRAZ PART FLÓRÁJÁRA. A Balatonnál hallottam a nép ajkáról azt a nótát, hogy : «Kék nefelejts virágzik a tó partján.» De a szives olvasót a Balatonpartnak olyan helyére is el tudnám vezetni, a hol a szép nefelejtshez közel a csúnya és szúrós szerbtövis terem. Ki hinné el, hogy ez a nagyon eltérő két fű együtt, egy helyen teremtődött volna? Bizonyára egyik se itt keletkezett, úgy került ide, a szerbtövis épen messziről. A jelen a múlt romján épül fel. A Balatonmellék befüvesedésének földerítése és növényzetének kellő módon való megítélése érdekéből a múltra kell visszatekintenünk. Szükség lenne a növény keletkezésének, az első helyének, a földrajzi szétterjedés centrumának és megindulásának, valamint az első flóra keletkezésének, megalakulásának és helyének ismeretére, de ezt a végtelen multak homályából a kezdet ismerete nélkül aligha leplezi le egyhamar valaki. GRISEBACH 1 a növénycsíra meg a növényzeti köztér eredetét költőies eleven színnel képzeli, csaknem mint a paradicsomot. Az első csíra szerinte csak bizonyos helyen szóródott ki, ilyen azonban symmetria nélkül elszórva számtalan volt, mint a csillag az égboltozaton, s mindegyik bizonyos szerves alakot teremthetett. Ez az ősvegetatió centruma (Schöpfungs- oder Vegetationscentrum), a hol a szervezet, a faj támadt, s a honnan a szétterjedés megindult volna. Ilyen keletkező vagy teremtő vegetatió-köztérnek azonban a földön nyomába jutni nem tudunk, annál kevésbbé nem a Balaton mellékén. A mit ma látunk, mind nagy, múlt változások hirdetője ; a növény nem a mostani viszonyok közt teremtődött vagy keletkezett, minden a mult élet és változások maradéka Ma mindenütt csak a fenmaradt, előbbitől való élet ismétlődését és megujutását látjuk. Egy-egy természetes vidéken az egyformább szervezetűek maradtak fel, sőt szer1 Die Vegetation der Erde. I. 3. old