Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
Visszatekintés a száraz part H ö r áj ára. 169 vezetők is, ugyanazon körülmények között, egyformábbra 1 fejlődhetett. Innen ered szervezetbeli hasonlatosságuk. Az ilyen vegetatió-középpont tulajdonképen a vegetatiónak fenmaradó helye vagy menedéke; ilyen a Balaton hegysége is. Keletkezés helyett a multak romjából inkább azt tanuljuk még, hogy idők során egész sereg növény elpusztult, más lépett a nyomába, a flóra is változott, tagozódott. Az eredeti vegetatiónak ma csak része él, a többi a földrétegben pusztult el. A vegetatióban is folytonos a változás, a lassú alakulás, az élet, a születés és megsemmisülés, mint az emberi társadalomban. A nyom nélkül megsemmisültekkel odalett a morfológiai bélyeg és más vezérjel, a mely a nagyon megszakadt rokonsági kapcsot feltárná s a növény és flóra keletkezésére vezérelne. A ma is ősibb helyén levő vegetatio egyszerűségéből és tömérdekségébőfi valamint a vegetatio kezdetén bizony nyal kisebbszámú faj nyomán következtetve, eleinte valamely termőhelyet inkább egy faj töméntelensége népesített, a termőhely vegetatiója egynemű volt ; mint ma is példáúl a nádas, a fenyves és a sikáros. 2 A rétnek, mezőnek mai tarkasága bevándorlás, összesereglés a talán friss és kopár talajon, vagy győzedelem az ősi polgárokon, visszaszorítás a régibb, jogos helyökről És mi ma majdnem mindenfelé ilyen keveredést látunk, a növényzet egyneműsége kevesebb. Afrikának, sőt Fiúménak és Triesztnek bármely területén, merőben más a vegetatió keveredése, mint a Balaton körül. A keveredés, az első növény természeti teremtődésének, a természetes flórák eredeti alakulásának az útja-módja a magyarázó okokkal együtt az ősmultakban elmosódott, részint a földbe eltemetődött, sőt az első növény meg a flóra keletkezésétől fogva a föld eredeti felszíne s rajta az alakító erők, hatások és állapotok, a növények alakja tetemesen és számtalanszor változtak, a geologiai változás a nyomokat elfödte. Az első növény keletkezésekor más volt a klíma, évszak, időjárás, talaj, a természet más erőkkel rendelkezett stb., mint a mely között a növény élete ma nyilatkozni szokott. Annyi idő telt el, a klíma annyi fokon ment nyomaveszve keresztül, annyi faj keletkezett, annyi élet, közbeeső faj és változás megsemmisült már, annyira messze és homályban van előttünk a kezdet és teremtődés, a nemes virág és gyümölcs s a gyarló föld közt akkora az ellentét, hogy az a gondolat is ébredt, mintha a növény eredete nem is földünk alakulásában gyökeredzenék. 3 A növény és a vegetatió keletkezésének rejtelme kétségtelenül a Földünk történetével függ össze és homályosodik el. A nagy Természetnek milliók óta folyó s nagyrészt elmosódott változásait áttekinteni még alig bírjuk, annál kevesebb erős támasztékunk van a multak megítélésére Megszámlálhatatlan miriád esztendők után, 20—30 esztendei tapasztalatunkból s néhány száz évre terjedő, nem nagyon kalauzoló irodalomból óhajtanánk a Természetnek végtelen sorát megítélni ! Különösen az alakító klíma múltjáról tudunk keveset, pedig a növény nemesedésének és buja tenyészésének ez volt hatalmas faktora. A növény s a belőle alakuló flóra eredete helyett csak a kész növényélet jelenségeit s a vegetatió állapotát vizsgálhatjuk. A vegetatió múltjából a tudomány részére nem a kezdet, hanem csak az area conservationis (aire de conservation, 1 A Herkules-fürdő Próláz hegyhasadásában a borzas Lamium cupreum mellett a L. inflatum szőrösebb, mint a Kazán völgyében. 2 Akár Andropogon, akár Equisetum legyen a sikár vagy sikdrfií, tömérdekségével mind a kettő nagy területet borít el, ha érintetlen helyen bántatlanul tenyészhetik. 3 V. ö. K LUG NÁNDOR : Ősnemzés. Pallas Nagy-Lexikon. XIII. 679. old.
