Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

Az északi és déli part ellentétessége. 167 XXIX. FEJEZET. AZ ÉSZAKI ÉS DÉLI PART ELLENTÉTESSÉGE. Ha a Balatonnak csak a laposabb és nedves partját tekintjük, azonkívül, hogy a bakonyi hegyes oldalon nád, láp és hínár nő, a déli nyíltabb part ellenben nádtalan és hínártalan, sós és füves mező, lápja helyett berekjevan; más szembeötlő vagy tetemesebb különbsége köröskörűi nincs a befüvesedésnek. A part külseje és fizikai sajátsága egész újkori. A nedves parton ugyanaz a nyirkkedvelő vagy sárkövető fű nő csaknem mindenütt, akár délen, akár északon A munkált föld gizgaza se eltérő. Merőben más azonban a növényzet a régibb, szárazabb, itt-ott terraszfor­májú (Füred), terjedelmesebb és magasabb hegyeken. Az itt termő növény, bár kis távolságra terem a Balaton vizétől, az alacsony nedves partra le nem eresz­kedik vagy a lesodort magva és csírája a nedves földben mentetlenűl elpusztul. A nagy különbség a két part és növényzete között a geologiai korban gyökere­sedik. Az északi part triászkori mészköve és dolomitja a Bakonynyal, Vértessel, Gerecsével, a Pilissel meg a budai hegyekkel, melyeknek déli és délkeleti erdőtlen és sziklás lejtőin és tövében egységes, de nagyon jellemző növényzet uralkodik, hamarább kimereszkedett a vízből és hamarább befüvesedhetett, számtalan vege­tatió elvirult már rajta, régen önálló növényzete keletkezett. A déli part fiatal har­madkori üledékekből áll, tehát a száraz két part növényzeti leple máskor, más­képen, régibb és újabb polgárokból alakult meg. Az északi sokkal régibb part őskori (Il-od kori) szikláinak egy része még megvan, ott málladozik és porladozik a víz tükre fölött. Ennek védelme alatt az őskorból megmenekült eredeti vegetatió maradéka díszlik, körülötte és közéje ter­mészetesen egész sereg újabbkori növény keveredett, régóta tartós életküzdelmet folytat vele, egy rész győzedelmeskedett is rajta, ezért a régi eredeti vegetatió lassanként mindig pusztult s az újabbkori erősebb támadóknak engedett helyet. Az őskori maradék, mely saját régi szikláin magát fenntartani és újabb támadóin győzedelmeskedni birt, ma leginkább a másodkori sziklán, kődarabjai között és porában, általában kis térségen virít, mint keskeny foszlány, beleszigetelődve a szőllőtermelés meg az erdő övébe, a hol eredeti táplálékot és őskori életmódjának kellékeit ma is leginkább megleli. A magasabb parton és lejtőn, a szőllőtermelés övében, mindenfelől kevere­dett, szemlátomást újabbkori növény iparkodik kihasználni a földmunkálásból eredő, nem éppen neki szándékolt előnyöket ; de a mint a szikláknak kapa nem érintette tájékát elérjük, az eredeti dolomit flóra distingválódik az újabb keveredőktől. Ezeknek a bántatlan őssziklák környéke épp olyan gyilkolója lehet, mint a dolomit eredeti növényeinek a part nedves talaja. E szerint a száraz bakonyi part növény­zete, valamint növényszövetkezete is változatosabb és többtagú. (153. old.) A déli part egyrészt lapos, nyílt, de Zamárdi és Szárszó közt, Lölle alatt és Balaton-Szt-Györgynél van az északi partnál nem sokkal alacsonyabb vidéke vagy magános hegye (Boglár, Fonyód). Később merült fel a neogén tengerből, jó része alluvialis s minthogy völgyesebb, lapályosabb, nem sziklás, legeltetésre és munká­lásra alkalmatos; közönségesen legelőt, rétet, sós mezőt (Fokszabadi), álló vizet, berket, de leginkább szántott-vetett földet látunk. Néhol még a legelő földje

Next

/
Oldalképek
Tartalom