Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

Az északi és déli part ellentétessége. 167 XXIX. FEJEZET. AZ ÉSZAKI ÉS DÉLI PART ELLENTÉTESSÉGE. Ha a Balatonnak csak a laposabb és nedves partját tekintjük, azonkívül, hogy a bakonyi hegyes oldalon nád, láp és hínár nő, a déli nyíltabb part ellenben nádtalan és hínártalan, sós és füves mező, lápja helyett berekjevan; más szembeötlő vagy tetemesebb különbsége köröskörűi nincs a befüvesedésnek. A part külseje és fizikai sajátsága egész újkori. A nedves parton ugyanaz a nyirkkedvelő vagy sárkövető fű nő csaknem mindenütt, akár délen, akár északon A munkált föld gizgaza se eltérő. Merőben más azonban a növényzet a régibb, szárazabb, itt-ott terraszformájú (Füred), terjedelmesebb és magasabb hegyeken. Az itt termő növény, bár kis távolságra terem a Balaton vizétől, az alacsony nedves partra le nem ereszkedik vagy a lesodort magva és csírája a nedves földben mentetlenűl elpusztul. A nagy különbség a két part és növényzete között a geologiai korban gyökeresedik. Az északi part triászkori mészköve és dolomitja a Bakonynyal, Vértessel, Gerecsével, a Pilissel meg a budai hegyekkel, melyeknek déli és délkeleti erdőtlen és sziklás lejtőin és tövében egységes, de nagyon jellemző növényzet uralkodik, hamarább kimereszkedett a vízből és hamarább befüvesedhetett, számtalan vegetatió elvirult már rajta, régen önálló növényzete keletkezett. A déli part fiatal harmadkori üledékekből áll, tehát a száraz két part növényzeti leple máskor, másképen, régibb és újabb polgárokból alakult meg. Az északi sokkal régibb part őskori (Il-od kori) szikláinak egy része még megvan, ott málladozik és porladozik a víz tükre fölött. Ennek védelme alatt az őskorból megmenekült eredeti vegetatió maradéka díszlik, körülötte és közéje természetesen egész sereg újabbkori növény keveredett, régóta tartós életküzdelmet folytat vele, egy rész győzedelmeskedett is rajta, ezért a régi eredeti vegetatió lassanként mindig pusztult s az újabbkori erősebb támadóknak engedett helyet. Az őskori maradék, mely saját régi szikláin magát fenntartani és újabb támadóin győzedelmeskedni birt, ma leginkább a másodkori sziklán, kődarabjai között és porában, általában kis térségen virít, mint keskeny foszlány, beleszigetelődve a szőllőtermelés meg az erdő övébe, a hol eredeti táplálékot és őskori életmódjának kellékeit ma is leginkább megleli. A magasabb parton és lejtőn, a szőllőtermelés övében, mindenfelől keveredett, szemlátomást újabbkori növény iparkodik kihasználni a földmunkálásból eredő, nem éppen neki szándékolt előnyöket ; de a mint a szikláknak kapa nem érintette tájékát elérjük, az eredeti dolomit flóra distingválódik az újabb keveredőktől. Ezeknek a bántatlan őssziklák környéke épp olyan gyilkolója lehet, mint a dolomit eredeti növényeinek a part nedves talaja. E szerint a száraz bakonyi part növényzete, valamint növényszövetkezete is változatosabb és többtagú. (153. old.) A déli part egyrészt lapos, nyílt, de Zamárdi és Szárszó közt, Lölle alatt és Balaton-Szt-Györgynél van az északi partnál nem sokkal alacsonyabb vidéke vagy magános hegye (Boglár, Fonyód). Később merült fel a neogén tengerből, jó része alluvialis s minthogy völgyesebb, lapályosabb, nem sziklás, legeltetésre és munkálásra alkalmatos; közönségesen legelőt, rétet, sós mezőt (Fokszabadi), álló vizet, berket, de leginkább szántott-vetett földet látunk. Néhol még a legelő földje