Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

166 Az el- és behurczolásra való szervezkedés. Egy sereg balatonmelléki fának termését morfológiailag különböző-eredetű zászló könnyíti meg és röpíti szét (43. ábra). Ilyen a nyírfa terméshártyája, a gyer­gyánfa hegyelevelének hármas ikre. Ez a két fa helyenként erdőt is alkot (nyírves, gyertyános, betuletum, carpinetum). A hársfa zászlója (virágburok, spatha), a kőrisfa, szilfa (44. kép) meg a juhar termésének zászlója czélszerű szállító, de ezek a fák legfeljebb kisebb ligetté sereglenek össze (iharos, hársliget, kőrisliget, szilos [v. ö. tilos] vagy szilas = ulmetum). Közéjük illik a khinai eredetű szapora bálványfa is számtalan zászlóstermésével. Az egérfa a fenyő tobozát utánozza (áltoboz), A hólyagmogyoró meg a Colutea vékonyhéjú termése hólyag módjára fel­fúvódik, léggel telik meg, a benne levő mag könnyebben szállítódik. De e két csinos bokrunknak a hólyagja a vízben sem merül le, tehát a csíra is védett. A fűzfa meg a nyárfa magva pelyhével terjed messzire, ez a forrása a «kiszakadt a menyasszony dunnája» tréfás mondásnak. A szömörcze termése a pelyhes nyélen szóródik szét, az iszalag apró szemter­mését a maradandó bibeszálból alakuló forgó segíti szétterjedni. Nevezetes, hogy a kisebb erdei fák és cserjék magva körül, álgyümölcs vagy maglepel (arillus), színe­sedő húsos réteg képződik, a mi egyrészt feltüntető szín, másrészt sokféle módon szintén az elterjedésnek előmozdítója, sőt az állat belén átmenvén, kemény gyü­mölcs ill. maghaja is inkább meglazul (szőllő, kökény). Ilyen a vad almafa meg a körtefa, általában valamennyi almaféle kis fa és bokor, valamennyi mandolaféle, a csipkebogyó és szeder, a málna, a vad szőllő (az Ampe­lopsis is), a semfűsemfa, a kecskerágó, egres, sóska­bokor, somfa, vörösgyűrű, a varjútövis meg a kutyafa, a borostyán, bodza, fagyalfa, bangitafa, ikerke (Xylosteum), farkashárs, fagyöngy, madárlép, boróka. 1 Az amerikai Ampelopsis quinquefolia-r\sk őszkor az összes lombja piroslik a szőllőházon. 2 Az erdei fűneműek között a bogyó szinte gyakori: spárga, gyöngyvirág salamonpecsétje, csodabogyó (Ruscus), a csucsorka, nadragulya, Rubia, Cucubalus, Arum. A Balaton erdeibe bevándorolt Carpesium cernuuni magrejtője ragadós. A fűneműek közül a zászlóval könnyített termés gyakori a Balatonnál is: a Polygala, a komló, a Polygonum dumetorum, Thalictrum aquilegifolium, Salsola, Thlaspi, Aethionema, sok ernyős termése szélének vagy oldalának hártyás éle. A lóhere maradandó vitorlája az apró hüvely szétszórásakor nevének meg­felelően működik. A laboda szemtermését a maradandó lepel mint könyvtábla védi, de az elterjedésének is közbenjárója lehet. A galambbegy, Ceratocephala, Myarum termésében üres rekesz, mintegy levegővel telt hólyag marad, az egész termés tehát könnyebbül, jobban terjedhet. A Balatonhoz e füvek kétségtelenül behurczolódtak. 1 V. ö. Huszonöt és negyven bogyós bokor Alföldünk homokpusztáin; Erdészeti Lapok 1885. évf 1043- 45., 1886 337- 38. old. - Vierzig beerentragende Sträucher in den ungarischen Sandpussten; Deutsche Botan. Monatschrift 1886. 2 A vízi füvek közül így a súlyom szokott megpirosodni. a 44. ábra. A szilfa zászlós termése hosszant metszve, közepén a mag, köröskörül a röpítő zászlója, fennt a magva felett a bibe csator­nája (a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom