Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
165 Az el- és behurczolásra való szervezkedés. elszórhatja. A Dictamnus, Vaccaria, Cardamine impatiens, kutyatej, sok ernyős, ibolya, nenyulj hozzám, paszuly 1 termése rugalmasan pattan szét, a magvat messzebbre röppenti A gólyaorr bibeszála mintegy rúgószál (42. ábra). A Melandrium dioicum tokjának fogai hátrazsugorodnak, a tok kurtúl, központi magvas oszlopa jobban kinyúlik s a mag könnyebben kiesik A növénynek bojtorjános tagja biológiailag más-más czélt ^ is teljesíthet, mirít épen csak a ^ hw ^ védelmezheti a füvet az állat ' c _ bántalma ellen, vagy a mara- ^tí&sgEffi^ dandó bojtorjános kehely ta- • ^fyd* karja és védi a fejlődő termést. ^Bggsß*^ \ J^j Hogy a bojtorjános fű eredeti r A & II w termőhelyét elhagyta, s a ház, ./ mezei tanya, marhajárás, marha- pL^L ' pihenő stb. körül szaporodik JBpf \j ^tf fe/ el, kétségtelenül a bojtorjános " Jmm^ \ Jl szervezet az okozója. Ezért a MPW^CW "^V^Hfek, bojtorjános gaznak a hazáját wSß^iftßf |i ^ bajos megállapítani; az eredeti | termőhelye az össze-vissza ke- ' JL veredéssel egészen elmosódott, g ' "^ffi állandó természetes termőhelye pí^^L Jp|ffl|| s határozott földrajzi elterje- /fjfl^m B*íl \\ Hyi|ip dése nincs, hanem az emberi » jnffi $ mMBN lakás, kunyhó, marhajárás, itató J^^B a H a GI stb. változása szerint cseréli föl ßijfi.y l/r^l t f a termőhelyét, vagy más ha- jÉ^ JÉSmí^.N^' ro'Gä sonló elhagyott avagy munkált ^pKilS^ \[/ '^^ß helyen kóborol egy ideig, míg onnan is végkép ki nem szorúl; a régi rom helyét sokáig elárulja. Nevezetes példája, hogy a ma egyezőbb-szervű növények nem egy helyen keletkeztek, hanem ebben az esetben a jószág nagyon különböző, messzebb hely43. ábra. Erdei fáink magvának szétszóródásáról való gondoskodás, a maghoz morfologiailag különböző zászlóféle szerv járul s a szél útján- való széthurczolódást megkönynyíti. a és b a juharfa zászlós termése, c a hársfáé, melynek a virágburokja lesz zászló, d a gyertyánfáé, a hegyelevelekből alakult zászlóval, e a szilfáé a középen levő rnag körülzászlózva, f a nyírfáé két oldalt a zászlóval, i a kőrisfáé, g, h a fenyő zászlós magva, lent a mag, fent a zászló. ről is lassanként hurczolta össze. Erdei Iáinkat természetszerűen más szervezkedés hurczolja szét. A tölgynek meg a mogyorófának aránylag nagy és nehéz makkja természetes úton nehezen czipelhető messzire, de a hegyről legurúl. A vad alma se messze esik a fájától. A bükkfa háromélű makkja, bozontos gubájában 2—3 nő együtt, bozontjával ragadhat, de azért nem gyakran hurczolódik szét. 1 Az udvaron, ponyván száradó bab vagy paszuly hangos pattogása vagyis hüvelvének fölrepedése ismeretes.
