Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
158 A szárazparti növények szervezkedése. 16/ Az erdőalkotó fák virágainak tökéletlensége minden kisebb-nagyobb systematikai vagy florisztikai botanikában olvasható. Mi csak annyit említünk belőle, a mennyi biologiai fejtegetésünk igazolására leginkább szükséges. A Balatonmellék fáinak virága az önöntermékenyülés (autogamia) elkerülésével egyenesen a cserefogantatásra (dichogamia) alakult. Az itt vadon nem termő fenyőn kívül valamennyi tölgy, bükk, nyírfa, égerfa, gyertyánfa, mogyorófa, tehát a leggyakoribb erdei fa, valamint az ültetett szelíd gesztenyefa és eperfa is, mind sziromtalan, egy laki, a fűzfa, nyárfa kétlaki, tehát az állatok csirái ( animal hermaphrodituni) módjára köztök az önöntermékenyítés (vérfertőzés) létre nem jöhet, mert a virágjok szétváltivarú (flos diklinus). A kőrisfa meg a juharfa fogantatására nézve pláne vegyesvirágú (polygamia), vagyis ivari szétváltsága részint megvan, részint be nem fejeződött, mert van közösivarú virága (flos hermaphroditus) is. A kőrisfa ezenfelül csaknem vagy egészen meztelenvirágú. A szilfa szintén korán virít, de közösivarú marad, szirma nincs, a szellőporzás annál könnyebb. Az erdei fák két élősködője a fagyöngy ( Vis cum) meg a gyöngyös madárlép (Loranthus) szintén elég tökéletlen virágú, sőt az ivarjok is elkülönződik egymástól. A tavaszkor lombfakadás előtt virító somfa tökéletes-, de apróvirágú. Az erdei fák virágtakaró és feltüntető részeinek tökéletlenségét és apróságát a biologiai okon kívül, úgy látszik, a magas hűs légrégió, meg a tavasznak kisebb hőfoka is előmozdítja. Ellenben a meleg vidékről származó fák nagyvirágúak, de nálunk kényestermészetűek, mint a tulipánfa, Paulownia, 1 trombitafa, Wistaria stb., a Bignonia magasra futó iszalag, s nálunk csak ápolva és védve tenyésznek, mert a nagy virágjok hűvösebb levegőrétegben fejlődik, néha el is fagy. Ebből az is megmagyarázható, hogy az almafa, körtefa és cseresznyefa a Balatonmellék erdeiben mért nincs vagy mért ritka. Ezek a nagyobb-, szines- és tökéletesvirágú fák szintén tavaszkor virítanak, de nagy és tökéletes virágjok miatt a fent elősorolt őshonos erdei fáink közé sem systematikailag, sem biológiailag közé nem illenek, sőt erdőt sem alkotnak, szálonként keverednek más erdei fa közé. E vad gyümölcsfákra, mint erdei fáink közül kirívókra, rá kellett mutatnom, ha nem erősítem is határozottan a lehetőséget, hogy nem természetszerű, a barkásokkal semmiesetre sem egykorú őslakosai a vidéknek, hanem keletről a madár szórta szét a magvát az erdőben, miután az ősember talán már Európában is ültette; vagy a mikor már Európának eredetileg zordonabb éghajlatát a fásítás és gyümölcstenyésztés enyhítette. A Balatonmelléknek néhány erdei fája, mint a feketegyürű, a hegyi juhar, a hársfa, nagyobb- és tökéletesvirágú, de virágzása már a tavasz utóljára, vagy a nyár elejére esik. Az erdőben nagyra nem nő, úgy hogy sem a magasabb levegőréteg, sem a kora tavaszi hűvösség nem gátolja oly nagy mértékben a virág tökéletesedését, mint a korai barkás fákét. Azonban a hegyi juhar, feketegyürű és hársfa virága sem lesz nálunk akkora, mint a tulipánfáé, vagy a Paulowniáé. A balatonmelléki cserjék is később virítanak, nem is emelkednek akkora magasra, mint a magastörzsű barkás fa, a virágjok nagyobb, tökéletesebb, szinezettebb és szebb, ezért némelyik a lombja vagy virága kedvéért kerti virág is lett. Ilyen kivált a csinos Coronilla Emerus, a fanyarka, a madárbirs, a bangitafa, a hólyagmogyoró, a borostyán, a sóskabokor, szömöricze, egres, a sokféle vad rózsa és szederbokor. Aránylag legnagyobb virága van a vad rózsának. A farkashárs szép 1 Természettud. Közi. 1899 486. old
