Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

152 A vegetatio életkelléke s a flóra általában. hűvösebb, mint a haza belső része, nyugati és északi része hidegebb, mint a keleti és déli tája. De Keszthely vidéke hirtelen ugrással illeszkedik bele a délkeletibb klíma övébe.

1 Az egész Balatonmellék az észak és dél középtája felé közeleg, mégis mind ez nem elegendő olyan gazdag flóra sarjadzására, a minőben pl. nem messze Budapest körül gyönyörködhetünk. Nem csak a növényfaj kevesebb száma szüli a szembeötlő különbséget a hűvösebb vidéken, hanem határozottan mondhatom a bogárvilág egyszerübbsége is, a mely tehát koránt sem rajzza itt úgy körül a növényzetet, annyi hybridatiót nem okoz, mint kelet felé. Tapasztalásom szerint, az egyenletesebben meleg tájon, a hemzsegő bogárvilág tanyáján, a növényfajvegyülék gyakori szokott lenni. A Balaton körül csak az Inula, Epilobium, Verbascum, tölgy, fűzfa, menta, pemetefű, lósóska, Potentilla hoz létre kevés fajvegyüléket, de egynek-egynek az individuális száma is kevés, s aránylag legtöbbet lelni Keszthely, Tihany és Füred körűi. A fehér hárs hydridje nem Füred parkjában keletkezett, ültetéssel került oda. De a hűvösebb éghajlatból kifolyólag a növényfaj is állandóbb, nem variál annyira, nincs annyi fajtája vagy más eltérése, már mint Budapest körűi, vagy hazánkban jobban délkelet felé. A balatonparti községek növényzete között nem annyira az éghajlat és hőmérséklet,'

2 mint a vidék földrajzi tagosulása alkot különbséget. Keszthely vidéke sokkal nagyobb, tagoltabb és változatosabb, a flórája is tetemesen gazdagabb, mint pl. Balatonfüredé. A száraz klíma az alacsonyabb tájékon az erdő tenyészésének és a fák hatalmasra növésének nem kedvező, sőt, kivált északkelet felé, korlátozó vagy satnyító. A fa, kivált a pelyhes tölgy meg a cserfa, a partlejtőn alacsony vagy egész nyomorék bokor, mint a Karszton, az erdő kicsi, szakadozott, hiányos vagy teljesen tönkre ment, a nyári hőséget nem birja eléggé mérsékelni. Kétségtelenül az erdőirtás is rontott, de ez mind csak az erdőpusztulás javára esett, mert a helye most inkább a pusztai fű és kóró tenyésztésének kedvező. A hűvösebb klíma bükkje az északkeleti parton természetszerűen meg nem terem. Az esőzés és harmat legkevesebb a Balatontól északra, az északkeleti részen s innen közel dél felé, több a nyugati és délnyugati tájon. A megázás maximuma nyár elején, júniusban van. Júl., aug. és szept. hónapban mindenütt, de kivált az északi oldalon, az eső szűke érezhető.

3 Itt, különösen Akaiitól kezdve Almádig júl. és aug. meglehetős száraz és tikkasztó, egyik oka egyszersmind a kopár lejtők és tetők csenevész erdőinek vagy teljes erdőtlenségének, a mit a szőllőpusztulás még kietlenebbre változtatott. A Bakony déli lejtői, de még inkább Buda kopár hegyoldalai valóságos természetszerű elpusztuló félben vannak, a szó szoros értelme szerint, azaz lassanként pusztára változnak át, ha csak az ember faültetéssel vagy máskép győzve nem küzd ellene. A Balatonpart északkeleti lejtőin a nyári forróság öregbedésével meg az erdő eltünedezésével a forró pusztát kedvelő keleti füvek könnyen meghonosodhattak, a száraz földségbeli klíma vidékéről ide érkezvén. Tavasztól kezve nyár felé a hőmérséklet meglehetős arányosan gyarapodik, őszkor arányosan csökken, a balatonmelléki szép őszt dicsérik. De az évszak változása mégis elég egyenetlen. Természetszerűleg, mint alpesiből való ala1 SÁRINGER : A Balaton környékének éghajlati viszonyai, 121. old. 2 V. ö. SÁRING3R i h. 44. old. 3 SÁRINGER : i h. 97, 110. old.