Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A sósföldi növények. A zeller csak szakonként található elvadulva. Ezek a sókedvelő növények határozottan jelölik a sós talajt, helyenként, közel a vízhez, határozott szövetkezetet alkotnak, de a mint a part kifelé jobban szárad, e halophyta jellemzősége is felbomlik és más közönségesebb növények tarkaságával keveredik. A Balaton köriü, mélyebb környékét 1896. augusztusban vizs- ^Sj^^^^^^fby gáltam, a lekaszált sarjúréten a nádast ^övező^ szokott parti füvek secalina meg ^ áMelilotus dentatus Szabadinál van sajátságos sósföldi növényeivel: Salicornia herbacea, A. %/ Lepturus Pannonicus, Sveda ma- ^V f ritima, Kochia sedoides, de számos j? tengerparti kövér növénynek hire J®®, sincs a Balaton körül (1. 96. old.). Más szikes és sósvidékünk flórájához képest a balatonparti halophyton leple szakadozott és fogyatékos. A nedves sósföldi vagy sziki magyar növények közül növényzetből. Ilyen az Atropis Peisonis, Triglochin maritimum, Plantago tenaißora, Pl. Schwarzenbergiana, Salsola Soda, Statice Gmelini, Cerastium anomalum, Lepidium crassifolium, Chlora serotina, Roripa Kerneri, Camphorosma ovalum, Glaux maritima (Gánócz savanyúvize m.!), Asterpanctatus, Artemisia monogyna, noha más jellemző ürme van a Balaton mellékének, Taraxacum leptocephalum, Melilotus macrorrhizus, Trifolium angulatum, Tr. laevigatum L. (Tr. parvifiorum EHRH.) sth. 39. ábra. A piros cziczkafarkfü ( Achillea asplenifolia), a nedvessós part jellemző füve, keveset kisebbítve, szélesgerincztí leveleivel, WINTERL-nek Index horti botanici universitatis Hungaricae (1788) kiadatlan képe. egész sereg hiányzik, ép úgy mint a vízmelléki
