Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

A száraz partmellék. 149 A sósföldi növenyek közül ide való: az Atriplex dehastatum, A. odontothecum Silene multiflora (NYMÁN: Conspect. p. 89). Keletről származik: Chara tenuispina, Centaurium uliginosum, Cyperus Pannonicus, Lepturus Pannonicus, Carex secalina, másutt a C. hordeistichos helyettesíti, C. stenothylla, Kochia sedoides, Amaranthus commutatus, Atriplex Tataricum, Melilotus dent a tus. Délről származik: Chara crinita, Ch. gymnophylla, Equisetwn ramosissitnum, Crypsis aculeata, Cr. schoenoides, Hordeum Gussoneanum, másutt a H. maritimum helyettesíti, Juticus Gerardi, itt a J. compressus testvérfajjal találkozik, Atriplex roseum, Chenopodium botryoides, Ch. intermedium, Rumex maritimus, Ranunculus Sardous var. Mediterraneus, Samolus Valerandi. Tetragonolobus siliquosus. XXV. FEJEZET. A SZÁRAZ PARTMELLÉK. A HALOMVIDÉK ÉS HEGYSÉG MINT FLÓRAVIDÉK TAGJA. A hegységen, általában a száraz talajon a növényélet máskép alakul és alkalmazkodik, a fönntartó hely sokkal változatosabb, s a nedves földétől meg a szabad vízétől egészen eltérő. A száraz termőhely', a föld vagy a szikla minősége és kora, valamint a vidék geográfiái fekvése és klímája is nagyot dönt a vegetatió megalakulásában. A földségen a növény keveredésének a hatalmas, természetszerű gátja közt különvált, zárt természetes flóra, terjedelmén belül pedig több flóravidék alakul, úgy hogy a flóra általános jelleme és életföltétele nagyjában mindenütt ugyanaz, de terjedelmének nagyobb térségein a változatos felszín, a nagy távolság, a talaj meg az éghajlat szerint, a növényzet életének együtt- és fennmaradását megszabó sok fizikai ok, valamint vele összefüggésben levő vegetatió is eltérőbb, s a növényzetnek egy természetes flóra határán belül más-más és sokféle szövetkezete támad. A szárazföld növényzetét tehát egészen más módon vizsgáljuk és taglaljuk, mint a víz növényzetét. Szorosabban saját területünkön maradva, a Balatonmellék hegységét kutatjuk és ismertetjük: 1. a geográfiái helyzet szerint, mint a természetes flóravidék tagját, 2. a flóra általános jellémét, hozzá számítva a növényzet szervezkedését, 3. múltja, 4. a flóra alkotó elemei, 5. a vidék sziklaneme, 6. termőhelye alapján, végre 7. a virítás különösségeire vetünk pillantást. A Balatonmellék hosszú, de keskeny, meglehetős tagozatlan terület; ismertetése inkább részletes, mint általános növénygeografiai-becsű, de kiválóan alkalmas hazánk természeti viszonyai részének megvilágosítására. Hazánk három nagyobb vármegyéjének találkozása, a Balatonmellék ép úgy, mint egész hazánk, a tengerpart kivételével, általában a keleti földségnek, vagyis Európa és Szibiria erdős vidékének kis darabja. Ez a nagy növénygeografiai terület azonban az Atlanti-Oczeánnak franczia és angol partjától kezdve, Európán és Ázsián át a Csendes-Oczeánig tetemesen tagosodik, természetesebb területein más-más-