Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
140 A hővízi tündérrózsa Hév vízen és a megfejtése. a meztelen és aprócska-szőrű alak egymással vegyest terem K.-Indiában, a Nílusban, Budán és Nagyváradon is, tehát se helyileg, se földrajzilag nem különbözik. A A. Lotus-nak különben a szőrezetet tekintve a következő eltérései vannak: 1. microtricha BORB. 1 Nagyváradon, Budán, a Nílusban (N. Lotus A. levifolia b) parce pubescens CASPARY, in Miq. Annál. II. 1865—66. 248). 2. trichoscapa BORB. ined.' 2 Egyptom vizeiben. 3. thermales DC. Syst. II., 1821., 54. omnino glaberrima. Nagyváradon, Budán, a Nílusban és Kelet-Indiában (avibel RHEEDE 3; A. Lotus A. levifolia a) glabra CASPARY, i. h. 248). A A thermalis csak erre az esetre tartható fenn, ha valaki a teljesen meztelen vagy végkép lekopaszodott alaknak is külön nevet akar adni. A magyar hővízi tündérrózsa systematicai rejtvényét kiderítettem, a keletindiai hővizek meg a Nílus tündérrózsájával teljesen megegyező A nilusi Aymphaea Lotus L. pro maxima parte meg a nagyváradi Nymphaea thermahs DC. között semmi különbség, alakját és bélyegét hazánkban annyira nem változtatta, hogy még alkalmazkodás-szülte hazai átformálódásnak se mondható. A magyarföldi keletkezés balhiedelem, ellenben a nagyváradi Szt-László-fürdőbe való átplántálása csaknem kétségtelen, csak a kora meg a körülménye ismeretlen. Most még csak a földrajzi eredete vár megfejtésre s e titkának kulcsát is messze Kelet-Indiában meg a Nílusban kell keresnünk, mint systematikai rokonságának helyszínén. A képzelet ugyan messzire ragadta a nagyváradi tündérrózsa eredetét, a jégkorszakot átélte hazai ősemléknek, annak az ősi idő maradékának híresztelték, a midőn a magyar Alföld éghajlata nagyon hasonlított ahhoz, a minő most Alsó-Egyiptomé. 4 Ez a hasonlítás nem egészen találó, mert a víz meg a levegő hőfoka forog kérdésben. Hogy továbbá a jégkorszakbeli növény látogatott fürdő alakított kis forrásvizében menekült volna meg a végpusztulástól, a gyakorlott kutató kötve hiszi el. A nagyváradi fürdőpark szélesbített kis tavában a hővízi tündérrózsa egész idegenszerű. Nincs más növénytársa és egyéb geográfiái körülmény, a mi magyarföldi keletkezését és őskori fennmaradását bizonyítaná — Meg kell azt is fontolni, hogy a mai Európa növényzeti viszonyait a kultúra nagyon átalakította, s hogy bizonyos növényeknek Európában való tenyészhetését éppen a kultúrai alakítás biztosította Nem kell mindig a hazánkban elég kétes jégkorszakra támaszkodnunk. Inkább azt a homályt kellene eloszlatnunk, a mely az emberiség régibb története és költözködései folytán a növények össze-visszakeveredése fölött borong. — Ha könnyűszerű fölvétellel magyarázgatjuk a növénygeografia titkait, a keveredésnek természetes útját módját vagy művelődéstörténeti mozzanatot fedünk el, melynek homályát máskülönben talán nem nehezen lehetett volna eloszlatni. Az endemikus vagy bennszülött növény a gyakran látogatott helyen, a kultúra közelében inkább elpusztul, mint fennmarad, mert hiszen a most kisebb térségre 1 Pótfűz. 1894., 152. old., Természettud. Közi 1894., 499. old. foliis subtus minute puberulis, pilis hinc inde evanescentibus, oculis armatis fere glabris. 2 Pedunculis ad apicem usque, petiolis inferne breviter hirtulis, foliis glabris (A Lotus DC. Syst. II. 1821, 53., S PRENGEL : Syst. veget. II. 1825., 605. pro parte). 3 S CHULTES (Österr. Flora II., 1814 , 46 old.) is összefoglalja R HEEDE képét a nagyváradival. 4 KERNER: Pflanzenleben der Donauländer, 118. old — Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, 22. fűz., 252. old. — ENGLER: Versuch einer Entwickelungsgeschichte der Pflanzenwelt (1879), 186. old.
